A Tárki közleménye szerint a több mint nyolcezer munkavállaló megkérdezésén alapuló kutatásban öt kérdés kapcsán - életkor, etnikai hovatartozás, nem, egészségi és családi állapot - vizsgálták a hátrányos megkülönböztetést.
A kutatás eredményei szerint a munkavállalók nyolc százaléka tapasztalt diszkriminációt a kora miatt, három százaléka a neme miatt, két-két százaléka a családi vagy egészségi állapota miatt és egy százaléka az etnikai származása miatt.
A foglalkoztatottak hét százaléka érzékelt diszkriminációt a bérezésben, négy százaléka az előrejutásban és két százaléka a munkakörülmények alakulásában, ami közel áll a korábbi, 2009-es kutatás értékeihez: akkor a foglalkoztatottak hat százaléka érzékelt diszkriminációt a bérezésben, három százaléka az előrejutásban és két százaléka a munkakörülmények alakulásában - írták.
Mint hangsúlyozták: a kor miatti diszkrimináció a gyereket nevelő fiatalok, illetve az egyedülállók között a legmagasabb. Az iskolai végzettség növekedésével növekszik a nem és a kor, és csökken a származás szerinti diszkrimináció valószínűsége - tették hozzá.
A budapesti lakosok és a fővárosban dolgozók körében magasabb az etnikai alapú diszkrimináció, a Budapestre bejárók között a legmagasabb a kor miatt diszkrimináció mértéke - tájékoztattak.
MTI
