Egy aktuális felmérés szerint a legtöbb ember számára arctalan vezetőknek tűnnek a német gazdaság óriáscégeinek menedzserei. Éppen az ismeretlenség miatt hajlamosak sokan részvétlenséget feltételezni róluk akkor, amikor a dolgozók számára hátrányos döntéseket hoznak.
A Rheingold nevű piac- és médiaelemzéssel foglalkozó szervezet tanulmánya szerint a németek többsége még a legnagyobb tőzsdei cégek vezetőit sem ismeri önálló személyiségként, sokkal inkább anonim, láthatatlan és kicserélhető tagokként fogja fel őket. A megkérdezetteek többsége maximum egy vagy kettő vezetőt tudott név szerint azonosítani.
"Ennek egyik oka az lehet, hogy a vezető menedzserek többsége nem szeret a nyilvánosság előtt mutatkozni" - nyilatkozta a WirtschaftsWochének Jens Lönneker pszichológus, a Rheingold első embere.
"Mivel az átlagemberek többsége szinte semmit sem tud róluk, és arctalannak látja őket, ezért az állásvesztés, illetve az őket sújtó takarékossági program miatti félelmüket rájuk vetítik ki oly módon, hogy sorsuk iránti érzéketlenséget feltéteteleznek róluk" - tette hozzá Lönneker.
Ezen a helyzeten a vezetők akkor tudnának változtatni, ha többet mutatkoznának a nyilvánosság előtt, s ekkor nem csupán hivatalos arcukat, hanem emberi énjüket is az emberek elé tárnák.
Ez annál is inkább fontos lenne, mivel az embereknek ma is szükségük van olyan intézményekre, példaképekre, akiket követni tudnak. Míg azonban eddig az állam, az egyház és az iskola töltötte be ezt a funkciót, addig manapság ezek jelentősége ilyen szempontból csökken. Ezért mások - például a gazdasági vezetők - is betölthetnék ezt a szerepet.
Utóbbi azért is indokolt lenne, mivel a megkérdezett fogyasztók többsége személyes életének szempontjából is létfontosságúnak nevezte a gazdasági életet.
(Menedzsment Fórum)
Az ismeretlenség miatt tartják érzéketlennek az óriáskonszernek nagyfőnökeit
Egy aktuális felmérés szerint a legtöbb ember számára arctalan vezetőknek tűnnek a német gazdaság óriáscégeinek menedzserei. Éppen az ismeretlenség miatt hajlamosak sokan részvétlenséget feltételezni róluk akkor, amikor a dolgozók számára hátrányos döntéseket hoznak.