Bajnai Gordon aláhúzta: Magyarország akkor fog az Európai Unió fejlett államaihoz közeledni, ha a magyar gazdaság hosszú távon az unió növekedési átlaga felett teljesít két százalékponttal, ami tartósan évi 4-5 százalékos gazdasági növekedési rátát jelentene.
Bajnai szerint a növekedéshez, a foglalkoztatás bővítéséhez az adórendszer struktúráját úgy kell átalakítani, hogy a változtatás a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését eredményezze az egyensúly megtartása mellett.
Jelenleg Magyarországon a GDP 6,5 százalékát teszi ki "a vállalkozásokra rakodó bürokrácia" költsége, ha a kormányzat az adminisztrációs terheket az uniós 3,5 százalékos átlagra szorítaná vissza, az 750 milliárd forint megtakarítást jelentene a vállalkozói szférának.
A miniszter kitért arra: a közterheket úgy kell átcsoportosítani, hogy a változtatások a foglalkoztatást, a munkavállalást ösztönözzék. A szociális segélyezési rendszert is úgy kell megváltoztatni, hogy megérje dolgozni. Bajnai Gordon utalt arra, hogy a nemrégiben lezárult gazdaságfejlesztési pályázati csomag 27 milliárd forintos keretére 37 milliárd forint igény érkezett a vállalkozásoktól.
Bajnai Gordon elmondta, hogy az alacsony képzettségű inaktívak munkaerő-piaci bevonását, a munkahelyteremtést, a felzárkózást segíti majd az uniós források felhasználása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A külföldi és hazai befektetőket egyaránt arra ösztönzik, hogy a hátrányos területeken fektessenek be, és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztassanak - mutatott rá.
A miniszter aláhúzta: ahhoz, hogy a gazdaságban a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzett munkaerő álljon rendelkezésre, rövidtávon a szakképzésre és a felnőttképzésre kell koncentrálni, hosszútávon pedig a közoktatás átfogó megújítására van szükség.
Kérdésre válaszolva elmondta: most készítik a 2009-2010. évi kétéves fejlesztési akcióterveket, amelyekben továbbra is szerepelnek a vállalkozásösztönzésre, a hátrányos helyzetű térségekben a munkahelyteremtésre szóló programok. Kitért arra, hogy koncentrálni kell a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésére, hiszen a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatják a kiscégek.
