Basel, Manchester, London, Dublin - néhány azon repülőterek közül, amelyekkel az elmúlt egy évben bajuszt akasztott a Ryanair a díjemelések, illetve az általa magasnak tartott tarifák miatt. A front most Budapesttel bővült - a cég pénteken részleges vagy teljes kivonulást helyezett kilátásba arra az esetre, ha Ferihegy nem hajlandó csökkenteni árait.
Akiknek beintettek
Azt, hogy a bejelentés több üres fenyegetésnél, jelzi, hogy Baselt tavaly decemberben - hasonló okból - már faképnél hagyta az ír fapados. A svájci reptér vezetése azzal az indokkal utasította el a Ryanair igényeit, hogy azok jóval nagyobb árcsökkentésről szólnak, mint amilyent a minden légitársaságra érvényes tarifarendszer megenged. A Badische Zeitung szerint a reptér ezzel évi 250 ezer utast veszített, amit a vezetés ugyan sajnált, de még elviselhetőnek tartott.
Nem járt sokkal jobban a manchesteri légikikötő sem, ahol tavaly ősszel tízből kilenc desztinációt törölt a low cost cég, mivel a repülőtér nem volt hajlandó árcsökkentésre. Utóbbi menedzsmentje szerint azonban a kár korlátozott, hiszen a megszüntetett útvonalak többségén repülnek más légitársaságok.
Ha nem is ilyen radikális mértékben, de érezhetően visszavágta kapacitásait a Ryanair fő bázisain, London Stansteden és Dublinban is. A harmadik számú londoni reptéren negyven, az ír fővárosban pedig húsz százalékos csökkentésről szóltak a hírek - indokként temészetesen mindkét esetben a magasnak tartott tarifák és egyéb adók szolgáltak.
Ryanair: nincs kegyelem a veszteséges járatoknak
Hogy Budapesten melyik szcenárió válik valóra, az a jövőbeni tárgyalások függvénye. Ferihegyen a légitársaság az idén tíz százalékkal megnövekedett navigációs és földi kiszolgálási díjak eredeti szintre történő visszavitelét szeretné elérni, és erről már egyeztetéseket is kezdett a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal (BA). (Emellett a Celebivel is tárgyalnia kell, hiszen gépei földi kiszolgálását a BA üzletágát még 2006 végén megvásárló török cég végzi - a szerk.)
Tamás László, a Ryanair egyesült királyságbeli, írországi és közép-kelet-európai értékesítési és marketing menedzsere az mfor.hu kérdésére azt nem kívánta közölni, összegben kifejezve mekkora az eltérés igényeik és a jelenlegi díjak között. Annyit azonban elárult, hogy a Ryanair - amelynek átlagos jegyára tavaly 32 euró volt - utasonként tíz eurós reptéri költséggel már elégedett lenne. Szerinte a lényeg, hogy a járatok nyereségesek legyenek, a veszteséges útvonalakat ugyanis a cég könyörtelenül törli. (Csakúgy, mint az Air Berlin, amely tavaly ősszel intett búcsút a magyar fővárosnak - a szerk.)
A BA szerint megérné bővíteni
A BA - amelynek utasszáma tavaly nyolcmillióra olvadt - kész a kompromisszumra, azonban cserébe új járatok indítását és hosszú távú elköteleződést vár el a Ryanairtől, mondta el lapunknak Szilágyi Károly. "Az nem megy, hogy letaroljuk a piacot és kivonulunk" - magyarázta a BA szóvivője.
Szerinte a bővítés a légitársaságnak is megérné, hiszen egy új járat indítása 20-30 százalékos díjcsökkentést eredményezne a régi járatoknál is. Ezt a Ryanair viszont csak akkor vállalja be, ha lesz elég utas, amihez viszont alacsony jegyárak és alacsony reptéri díjak kellenek, érvelt Tamás László.
A légikikötő és a légitársaságok közötti szkander egyébként már a reptéri folklór része - mint ahogy az is, hogy nyomásgyakorlás céljából ebbe bevonják a médiát is. A Wizz Air például néhány éve telekürtölte a sajtót azzal, hogy ha a BA nem csökkenti a díjakat, akkor bizony vidékre viszi egyes járatait. Persze végül nem vitte, hanem kiegyezett a BA-val, és ma már toronymagasan vezeti a fapados piacot.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
