"Magyar kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 8 ezer milliárd forintot, ha levesszük a gépjármű-kereskedelem forgalmát, akkor is 6 ezer milliárdot fogyasztunk. Ezen felül pluszban legalább az összeg 25-30 százaléka forog a feketekereskedelem keretein belül, ami borzasztó mértékben sérti a tisztességesen dolgozókat. Ha ennyire kell a költségvetési hiányt pótolni, az adók kivetése, és emelése helyett, miért nem fognak össze az érdekvédelmi szervezetek, adóhivatalok, és indítunk egy komoly mozgalmat a feketekereskedelem ellen?" - nyitotta meg az eseményt Krisán László, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke.
2014-ig várhatunk a belső kereslet növekedésére
"Van néhány olyan intézkedés, ami problémát okozhat, hiszen nem ért egyet vele a szakma, de úgy gondolom, hogy van olyan intézkedés, ami egységes támogatásra lelt. Ilyen például a környezetvédelmi termékdíj szabályozása, vagy az adminisztrációs teher csökkentése, és remélhetőleg a jövőben is tudunk olyan lépésekről beszámolni, ami a kereskedelmet érintő felesleges adminisztrációkat érinti" - mondta Szatmáry Kristóf a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Ahhoz, hogy fejlődésről lehessen beszámolni, szükség van egy, a szektort érintő koncepció megalkotására. "5-10 éves kereskedelemfejlesztési koncepció elkészítésére, és benyújtására szólított fel Matolcsy miniszter úr" - árulta el Szatmáry. Ez nagyon összetett feladat, nem véletlenül soha senki nem készített ilyet még korábban. A koncepcióba bele kell foglalni többek között az is, hogy milyen legyen a szektor szerkezete, adminisztrációs helyzete, az üzlethálózat, az egyes szabályozók jellege és feladata.
Az államtitkár szerint bármilyen kormányzati intézkedés csak másodlagos tényező a belső kereslet alakulásában. Ahhoz, hogy a kereskedelem jövőjéről beszéljünk, ezt a keresletet kell megvizsgálni elsőként. A kormányzat a borotvaélen táncoló gazdaságpolitikai út mentén is arra törekszik, hogy a belső keresletet, ami a kereskedelmet táplálja, megpróbálja szinten tartani.
"A válság után jelentősen visszaesett a kereslet és a vásárlóerő is, reményeink szerint azonban a változások nyomán 2014-es év lehet az első olyan év, amikor a kereskedelem és a belső kereslet is erősödik" - mondta Szatmáry.
"Ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a belső keresletet, nagy szerepe van az egykulcsos adónak, ugyanis ennek révén lesz megvalósítható a növekedése is. Bár lehet, hogy bizonyos eszközökben nem értünk egyet és nem is fogunk sosem, az irányokkal abban bízom, hogy többé-kevésbé egyet értünk. A kormányzat eltökélt a hazai kereskedelem erősítésében, és hogy tovább tudja növelni annak teljesítményét, újabb munkahelyek teremtésével is” – tette még hozzá.
Pozitív folyamatok zajlanak mélyen
Óriási kihívás a jövőre nézve, hogy hogyan tudunk több magyar árut tenni a polcokra. Ha megnézzük a kínálatot, látható, hogy vannak olyan áruházak, melyek 80 százalékban magyar árut kínálnak, viszont akad olyan is, amelynek a forgalma a magyar áruk tekintetében csak 20 százalékos. Az elmúlt években ezt a problémát nem igazán sikerült jól kezelnünk - magyarázta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. "Nem hiszek abban, hogy ez csak jogszabályi eszközökkel kezelhető lenne" - tette hozzá.
Az alacsony vásárlóerő miatt az ár szerepe lényegesen magasabb, ráadásul az a hit, hogy jobb minőségű az a termék, a vásárlásával munkahelyek teremtődnek, nincs meg, amiben még van hova fejlődni.
"Én azt gondolom, hogy a kereskedelem mély szöveteiben nagyon pozitív folyamatok zajlanak, amit tudom, hogy nehéz most elhinni. Az egyik pozitívum, hogy megindult a lakosság eladósodottságának csökkenése, ami a későbbi fogyasztás alapjait teremti meg. Az pedig, hogy olyan kérdéseket is fel merünk tenni, ami korábban tabutémának számított, szintén előnyös. Ilyen például a magyar termékek köre, hiszen 15 évvel ezelőtt még eretnekségnek számított olyat kijelenteni, hogy magyar terméket vegyenek, hiszen az versenykorlátozásnak tekintették" - összegezte a kamara elnöke.
"A vállalkozók pénzéből fog történni a bérkompenzáció"
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint bizonytalansággal tölt el az, hogy nulla százalékos gazdasági növekedésre számítunk és fel kell emelni 790 ezer ember minimálbérét és garantált bérminimumát. „Ugyan ezt a plusz kiadást a kormány ellentételezni fogja, de a mi, a vállalkozók pénzéből teszi azt” – véli.
Miután úgy tűnik, hogy új produktív munkahelyek csak egy szűk körben jönnek létre, így a kereskedelem különösen érzékeny lesz ezekre a tételekre. A kereskedelmet jelentősen érintő új Munka Törvénykönyv kapcsán a főtitkár tisztázta a felháborodást keltő munkavállalói biztosíték fogalmát is. "A munkavállalói biztosíték nem kötelező, egy munkavállaló és munkáltató közötti megállapodáson nyugszik. A belépéskori személyi alapbéren nyugszik, így a későbbi béremelés nem módosíthatja annak mértékét, a munkáltatónak pedig egy külön számlán kell majd nyilvántartani. A mikrovállalkozások esetében ráadásul ez csak egy vízió, miközben ennek a fogalma a vállalkozók körében már rég ismert volt. Fontos, hogy ez a lehetőség - és nem kötelezettség - csakis az új belépőkre vonatkozik majd" - hangsúlyozta Dávid Ferenc.
A vállalkozókat jelentősen érintené még jövőre a közösségi közlekedési adó bevezetése is, mely az iparűzési adón alapulna, Krisán László szerint ez egy újabb sarc típusú adó, az pedig nonszensz, hogy a vidéki vállalkozókkal akarja a kormány megfizettetni a budapesti tömegközlekedés hibáit és rossz működését. "Egy őrült elgondolás" - zárta az esemény ezt a részét.
Székely Sarolta
mfor.hu
