Az EU IPPC szabályozása alapján tavaly november óta a 27 tagállamban több mint 50 ezer létesítménynél kötelező az egységes környezethasználati engedély megléte, ami a korábbi, különféle szennyezőanyagokra vonatkozó engedélyeket váltja ki. A szabályozás azt kívánja megelőzni, hogy a vállalatoknak a továbbiakban lehetőségük legyen a különböző szennyezőanyag-határértékeknek egyenként megfelelni anélkül, hogy összességében a környezetterhelést csökkentenék. Előfordult ugyanis, hogy a cégek a szennyezőanyagoknak az egyik környezeti elemből a másikba átvitelével játszottak ki különböző előírásokat. Például a szennyvizet kiszárítva szilárd hulladék nyerhető, amelyekre más paraméterek vonatkoztak.
Az új, speciális engedélyt akkor lehet megkapni, ha a piacon elérhető legkörnyezetkímélőbb technikát (BAT) alkalmazzák termelésük során, és a szennyezőanyagok mennyisége mindent összeadva csökken.
Több tagállam kapott figyelmeztetést
Az engedély megszerzésének határideje unió-szerte mindenhol 2007. október 31. volt. Aki ezt nem tudta tartani, annak bírsággal, tevékenység korlátozással, végső esetben pedig üzembezárással kell számolnia. Horváth Balázs közölte, hogy Magyarországon 974 létesítmény tartozik az IPPC-köteles körbe, ezek közül 931, azaz 96 százalékuk kapott egységes környezethasználati engedélyt. Ez az arány a legjobb hat között van az EU-ban, Magyarország mellett csupán Finnország, Anglia, Csehország, Belgium, és Németország rendelkezik 90 százalék feletti mutatóval - mutatott rá a főosztályvezető. Franciaország, Olaszország, Írország 50-70 százalék között teljesít, Szlovéniában pedig alig a létesítmények 10 százalékának sikerült megszereznie az IPPC-engedélyt.
Az Európai Bizottság az irányelv átültetésével kapcsolatos hiányosságok miatt hét régi tagállam ellen jogsértési eljárást is indított, Magyarország ellen ilyen eljárás nem várható - tette hozzá Horváth Balázs. Magyarországon az IPPC-engedélyekkel nem rendelkező kötelezettek esetében hatósági eljárás van folyamatban. Néhány üzemeltető azt vitatja, hogy létesítményük nem tartozik a szabályozás alá, többen pedig az előírt technológiákkal nem értenek egyet.
Többen haladékot kaptak
A főosztályvezető megjegyezte, hogy az engedélyek kiadásával nem érnek véget a magyar és más tagországok hatóságainak IPPC-jogszabállyal kapcsolatos teendői. Következő lépésként az EU azt fogja megvizsgálni, hogy az engedélyekben előírt környezetvédelmi intézkedések mennyire biztosítják a környezetszennyezések megelőzését. A cél, hogy a versenyképesség aránytalan gyengülése nélkül érdemi környezeti javulást lehessen elérni.
Az IPPC-köteles létesítmények több mint fele, 533 nagy állattartó telep. Számukra okozott a legnagyobb gondot a költséges technológiák beszerzése. Közülük 308-an úgy kaptak engedélyt, hogy három év haladékot kaptak a trágyatárolójuk megfelelő kialakítására.
Haladékot kaptak továbbá olyan hulladéklerakók is, amelyeknek már be kellett volna zárniuk, de az új létesítmények megépülésének elhúzódása miatt ezt még nem tudták megtenni. Számukra 2009 július a végső határidő. Horváth Balázs kitért arra: statisztikák egyelőre nem állnak rendelkezésre arról, hogy a magyarországi kötelezettek részéről összesen mekkora ráfordítást igényelt a BAT-technológiák üzembe helyezése. Korábbi becslések alapján ez 450 milliárd forint nagyságrendű költséget tett ki, amellyel nemcsak az IPPC-előírást tudták le, hanem több más környezetvédelmi irányelvnek is megfelelnek.
