A vállalkozás közleménye szerint az okmányirodában kapott azonosítót, valamint a felhasználó által választott jelszót számtalan egyszerű módszerrel szerezhetik meg az erre szakosodott bűnözők. A visszaélés lehetősége az internetes árverés bevezetésével válik kritikussá, ez ugyanis az első olyan alkalmazás, amelynek működéséből anyagi kár is érheti az áldozatokat. Ha a liciten nyertes személy visszalép, az utána következő legmagasabb érvényes ajánlattétel nyer, de a két vételár közti különbözet az első nyertest terheli, és az adóhatóság határozattal kötelezheti annak kifizetésére.
Ekkor pedig már senkinek sincs esélye arra, hogy bebizonyítsa: nem ő licitált az adott ingóságra. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál azzal hárították el a biztonságra vonatkozó kérdést, hogy a felvetett dilemmák a kormányzati Ügyfélkapu működésével kapcsolatosak, ez a terület pedig a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) tartozik.
A Kormányszóvivői Irodánál közölték: az APEH internetes aukciójával senkit sem érhet anyagi kár, az árverési eljárás után ugyanis minden esetben úgynevezett validitási procedúrát végeznek el. Ilyenkor személyesen is találkoznak a sikeres ajánlatot tevővel, és ellenőrzik a licit valódiságát – a szándékot és a fedezet meglétét is.
Ha az ajánlattevő nem minősíthető valódi licitálónak, a második legmagasabb összeget ajánló lép a helyébe. Az tehát még az azonosítóval való visszaélés esetén sem fordulhat elő, hogy valakit ezen a téren anyagi hátrány érjen. Hozzátették: az Ügyfélkapu informatikai rendszere legalább olyan biztonságos, mint egy hasonló banki szisztéma. Ám ez esetben is a felhasználó érdeke és felelőssége, hogy az illetéktelenekkel szemben megőrizze felhasználónevét és jelszavát, számol be a Világgazdaság.
