A közlemény szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól. Az elmúlt hónapban a régiós cégek átlagosan 54,17 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette a Coface, az arány 2009 hasonló időszakában 46,25 százalék volt.
A magyarországi cégek mostani aránya szinte megegyezik az elmúlt három hónapéval, 50,3 százalékot ér el. Tavaly "némi kilengéssel" szinte folyamatosan 50 százalék körüli értéket mutatott a kockázatos magyar cégek aránya - idézi a közlemény Kárpáti Gábort, a Coface Hungary ügyvezetőjét.
A legfrissebb magyarországi értékek nem érik el a régiós átlagot és Románia, Szlovákia és Csehország is megelőzi Magyarországot ebben a tekintetben. Ez azonban pillanatnyi kép, ráadásul minden hónapban más vállalkozásokat vizsgál a Coface.
A múlt évhez képest 48,94 százalékról 50,34 százalékra nőtt a magyarországi kockázatos vállalatok aránya.
A Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti. Az 1 és 5 közé eső besorolásokban a magyarországi cégek aránya megnőtt, ezek a cégek évek óta gyenge likviditással bírnak, többnyire alultőkésítettek. Az elmúlt években a lecsökkent banki hitelek miatt megnőtt a szállítói hitelek aránya, jelentősen megugrottak a vevők tartozásai, és ez a mai napig jellemző. Idén továbbra is nagy a cégek bedőlési és nem fizetési kockázata, lánc- és körbetartozás jellemzi a vállalkozások nagy részét - hívja fel a figyelmet a Coface.
A Coface szerint a "vízválasztó" 4-es és 5-ös kategóriába sorolt cégeknek a kilábalás érdekében bátrabban kellene exportálni, új nemzetközi üzleti lehetőségeket keresni és találni, hogy minél hatékonyabban állják meg helyüket a nemzetközi versenyben, nagyobb árbevételt és profitabilitást érve el. Szükség volna olyan cégekre a - magyar gazdaság tartós növekedése miatt is -, amelyek régiós "multivá" képesek válni, s a külföldön megtermelt jövedelmeket vissza tudják forgatni a magyar gazdaságba.
Kárpáti Gábor úgy látja: egy olyan új törvényre lenne szükség, amely képes kezelni, hogy valósan csökkenjen a szándékosan "bedöntött" cégek száma, a jelenlegi csődtörvényt szerinte már nem érdemes módosítani. Továbbá szükség lenne gyenge likviditással bíró cégek összefogására is, hogy közös tőke háttérrel és stabilitással rendelkezzenek. Ezáltal együttesen nagyobb erővel léphetnének fel a versenytársakkal vagy akár az esetleges nem fizetők által okozott helyzettel szemben.
MTI
