Annak ajánlott a szerződés, aki önerőből nehezen oldaná meg a tanulmányok finanszírozását. Nem ajánlott azonban annak, akit riaszt az elköteleződés, és annak sem javasolt, aki várhatóan félúton feladná egy iskola elvégzését. Minél több támogatást kap valaki, elvileg annál hosszabb ideig köteles a munkáltatónál dolgozni, ám a kötelezően munkaviszonyban töltött idő tartama nem lehet több öt évnél.
Egy munkáltatónak ugyan fizetni kell a szerződésben vállalt támogatást, költségeket, sőt, tanulmányi szabadságra kell engednie a dolgozót, az oktatási napokra, vizsgákra el kell engednie őt, mégis a cégek vannak jobb helyzetben egy szerződés megkötésekor. Ugyanis ha a munkavállaló nem teljesíti a kötelességeit, a cég visszakérheti a támogatásként adott összeget.
A munkáltatónak akkor érdemes tanulmányi szerződést kötni, ha hosszabb távon számít egy-egy kiváló munkatársra, vagy a technikai-technológiai fejlesztései megkívánják alkalmazottai szakismeretének megújítását, frissen tartását, de nem szeretné, ha a képzésbe befektetett pénzét más cég hasznosítaná, például egy-egy munkatárs átcsábításával.
A cégek általában azzal kötnek szerződést, akinek a képzettségére szükségük lesz. Gond akkor van, ha a vállalat rosszul mérte fel, hogy a jövőben milyen szakismeretre van a piacon szüksége, hiszen egy képzés hosszú évekig is eltarthat, írja a Világgazdaság.
Csapda is lehet a tanulmányi szerződés
A munkavállalónak érdemes átgondolnia, valóban megéri-e megkötnie a tanulmányi szerződést. Utána kötelezően az adott munkáltatónál kell dolgoznia, illetve vállalnia kell a kockázatot, hogy szerződésszegés esetén rengeteg pénzt fizessen vissza, írja a Világgazdaság.
