A miniszter kifejtette: a beruházási kedv megcsappanása az előző évek gazdaságpolitikai bizonytalankodása miatt következett be. Ugyanakkor a többi ország, Szlovákia, Szlovénia, Cseh- és Lengyelország gazdasága jelentősen megerősödött. Ahhoz, hogy a még meglévő előnyünket megtartsuk, a következő években előre kiszámítható gazdaságpolitikát kell követni, mérsékelni szükséges az adminisztrációból, bürokráciából származó terheket és gerjeszteni kell a versenyt - emelte ki a miniszter.
Megvan a remény, hogy amikor a világgazdasági negatív folyamat megfordul, akkor ez bennünket is kedvező helyzetben talál - húzta alá a miniszter. Most az EU-tagságig hátralévő időt arra kell kihasználni, hogy minél jobb pozícióban érje a magyar vállalkozókat a csatlakozás. Hozzátette: addig is a Széchenyi-tervben pályázó vállalkozók ehhez támogatást kapnak, de csak annyit, amennyi a saját erőfeszítésen túl szükséges a helyes fejlesztési irány tartásához. 2004-től egyébként a Széchenyi-terv már Nemzeti Fejlesztési Tervként fut tovább.
Fontos a gazdaság élénkítése, mert ez gyorsítja a hazai vállalkozók erősödését is - tette hozzá Csillag István. Már csak azért is, mert a hazai termékek, szolgáltatások 80 százalékát az itthoni fogyasztók használják fel. Ha gyarapodik a lakosság, több adót fizet, nő az igénye, s így a vállalkozó is több megrendeléshez juthat.
Csökken a gazdasági élénkülés
A beruházások üteme a korábbi élénkülés után most csökken, ennek ellenére a magyar gazdaság tartja jó pozícióit az EU-csatlakozásra váró más kelet-közép-európai országokhoz képest - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter.
