A visszaesést főleg az albániai áramdíj-korlátozásnak és a valutaárfolyamoknak tulajdonították a beszámolóban, és egész évre a tavalyinál kissé több, legalább 41 milliárd koronás profitot jósoltak maguknak.
A bevétel 60,79 milliárd koronára nőtt a tavalyi első negyedévi 56,805 milliárdhoz képest. Ezen belül kissé csökkent az áramértékesítés bevétele, viszont jelentősen több származott gáz, szén és távhő eladásából: 8,62 milliárd korona az egy évvel korábbi 5,68 milliárd helyett.
A társaság Magyarországon 2007 óta a Mol stratégiai partnere. A közös erőműépítésekre szóló stratégiai együttműködés keretében a CEZ 7 százaléknyi "A" sorozatú Mol törzsrészvényt vásárolt a Mol-tól, részvényenként 30 ezer forintért, 15,8 milliárd koronás költséggel. Jelenleg a Cez részesedése 7,3 százalékos a Mol-ban.
Tavaly október végén a Mol jelentős lépést tett a magyar és a térségi árampiacra való belépésért azzal, hogy a CEZ-zel megkezdte a százhalombattai kombinált ciklusú gázturbinás hőerőmű (CCGT) beruházás előzetes munkálatait.
Csehországon és Magyarországon kívül a CEZ-nek Hollandiában, Németországban, Szlovákiában, Albániában, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Boszniában, Szerbiában és Törökországban vannak érdekeltségei.
A CEZ nagy munkában van odahaza, Csehországban: a Temelíni Atomerőmű kibővítése - a 3. és a 4. energiablokk felépítése - után több mint 50 százalékra emelkedik az atomenergia részesedése a cseh áramtermelésben. Az erőmű tulajdonosa, a CEZ július 2-ig megkapja a bővítésre pályázó cégek konkrét ajánlatait. A pályázat győztesét a jövő évben jelenti ki a CEZ. Az előkészületi munkák és engedélyezések már folyamatban vannak, Temelín bővítése elvileg 2016-ban elkezdődhet, és 2025-re fejeződhet be, 200-300 milliárd koronás beruházással.
Tavaly a CEZ adózott eredménye 13 százalékkal 40,8 milliárd koronára csökkent. Előzőleg, 2010-ben 9,1 százalékkal esett vissza a profitja a 2009-es, 51,86 milliárdos rekordról. Az iparág számára már többnyire válságos 2009-es évet a CEZ számára még enyhítette, hogy 2008-ban erőltetni kezdte a határidős árameladást, de utána már a CEZ sem vonhatta ki magát az ágazatra jellemző lassulásból.
A bevétele tavaly 6 százalékkal 209,8 milliárd koronára nőtt, miután 2010-ben 1,3 százalékkal gyarapodott.
A CEZ tavaly 63,3 terawattóra áramot termelt Csehországban, ugyanannyit, mint az előző évben, miközben a kereslet növekedése 0,3 százalékra lassult a 2010-es 1,8 százalékról. Külföldön 5,9 terawattóra áramit termelt, 14 százalékkal többet, mint 2010-ben.
A CEZ 70 százaléka a cseh államé. A tavalyról szóló éves jelentésben kiemelték, hogy a CEZ 43 milliárd korona osztalékot és adót fizetett a költségvetésnek, 2 milliárddal többet, mint 2010-ben.
MTI
