Erről Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter beszélt. A szaktárca vezetője a programon belül kiemelte a szakképzés fejlesztését, a munkaerőpiaci képzéseket. Fontosnak tartotta olyan működő rendszer kialakítását, amellyel a csatlakozás után megnyíló forrásokat fogadni lehet.
Kiss Péter beszámolt arról, hogy a kormány döntött a szakiskolai program elindításáról. Ennek az iskolatípusnak a fejlesztésére az elkövetkező években 12-13 milliárd forintot szán a kabinet. A tárca irányítója jelezte: szeptembertől várhatóan elindul a gyakorlati képzések fejlesztését célzó program, amellyel az iskolai képzőhelyeket és a munkaadókat egyaránt segítenék. E célra évente 3-4 milliárd forintot terveznek fordítani, amelyet a szakképzési fejlesztési alapból finanszíroznának.
A munkaügyi tárca vezetője a felnőttképzés kapcsán kifejtette: a cél az, hogy a ciklus végére a jelenlegi 2-300 ezer főről 800 ezerre nőjön a képzésbe bekapcsolódók száma. Hozzátette: ezáltal megvalósulhatna, hogy a munkavállalók az egy adott képzettséghez kapcsolódó ismereteiket 3-5 évente megújíthassák. Jelezte: a meglévő intézményrendszer teljes kihasználása mellett a kapacitás sokszoros bővítésére van szükség. A lehetőségek közé sorolta a civil szerveztek fokozott bevonását és az e-learning különböző formáit.
Szólt arról is, hogy napokon belül megszületik a felnőttképzési normatíváról szóló jogszabály, a juttatás összege 300 forint/fő/óra, illetve a fogyatékkal élőknél 600 forint/fő/óra lesz. Kiss Péter rámutatott: azok a nemzetek tudtak előrejutni, amelyek képesek voltak az életen át tartó tanulás gondolatát "társadalmi divattá" tenni. Aláhúzta: Magyarország számára a kitörési pontot az elkövetkező években az emberi erőforrás állapota jelenti.
A miniszter kifejtette: az elmúlt hetekben Magyarországot az olcsó, alacsony kvalitást igénylő munkaadók hagyták el, ugyanakkor magasabb technológiát képviselő, új terméket gyártók érkeznek, akik az elvégzett munkáért európai béreket fizetnek. Kiss Péter szavaiból kiderült, ez a változás Magyarország felemelkedésének kulcsát jelentheti, ha megfelelően képzett munkaerő áll rendelkezésre.
EU-s források a humánerőforrás-fejlesztésre
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után megsokszorozódhatnak az emberi erőforrás-fejlesztésre fordítható források, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2004-től három éven keresztül 170 milliárd forint juthat e célra.
