Az amerikai Exxon Mobil felfüggesztette a gázkutatási műveleteket Magyarország délkeleti részén, kiábrándítónak minősítve a kútfúrási teszteket, jelentette be a cég még pénteken. A texasi központú olajvállalat egyúttal azt is közölte, hogy felmondja a kanadai Falcon céggel a térségbeli termelési és fejlesztési szerződést.
A Mol is kiszállt
Szintén a szerződés felmondásáról döntött a Falcon másik partnere, a Mol Nyrt., így a kanadai cég - amely még 2007 tavaszán kapta meg a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól a makói gázmezőn mintegy 100 ezer hektárra - magára maradt a projekttel. Igaz, ennek ellenére tovább kívánja folytatni a kutatást, és már tárgyalásokat folytat több más, potenciális új stratégiai partnerrel.
Szabó György, a Falcon igazgatóságának elnöke, a vállalat magyarországi cégének, a TXM Kft.-nek az ügyvezetője az MTI kérdésére annyit közölt: a “vállalkozásnak terve és költségvetése van" arra, hogy folytassa a nem hagyományos földgázkutatást a makói árokban, ezen belül a Földeák-1 kútnál.
Az Exxon Mobil és a Mol visszatáncolása várható volt. Az amerikaiak már tavaly októberben azt javasolták, hogy hagyjanak fel a Földeák-1 kútnál végzett tesztfúrásokkal, mivel azok nem hoztak eredményt - a vizsgálatokat akkor bizonytalan időre fel is függesztették. Ezzel összhangban Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója novemberben úgy nyilatkozott, hogy kevésbé perspektivikusak az ottani földgázkutatások, mint azt a program elején a cég remélte.
Hernádi: előbb-utóbb felhozzuk
"Ez egy nem konvencionális kutatási program, ami lefordítva azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlatunktól eltérő szakmai és technológiai megoldásokat kíván. A gáz ott van, ezt tudjuk harminc éve. A probléma az, hogy nem tudjuk, hogyan hozzuk fel, s hogy megéri-e” - mondta Hernádi a HVG-nek. Hozzátette: “Ha a döntés mégis az, hogy egyelőre nem hozzuk fel, az nem azt jelenti, hogy soha nem hozzuk fel, hanem azt, hogy a mostani technikai tudásunk szerint, a mostani piaci környezetben még nem szabad.”
A legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy a pesszimista forgatókönyv vált valóra, és a Mol-vezér akkori ígéretének - “Makón ott a földgáz, és előbb vagy utóbb fel fogjuk hozni" - megvalósulása a bizonytalanul távoli jövőbe tevődött át.
Pedig a most egyedül maradt Falcon 2007-ben még hatalmas reményeket fűzött a projekthez. Szabó György például úgy nyilatkozott, hogy Magyarország gázellátása három éven belül - azaz 2010-re - önállóvá válhat az itteni földgáznak köszönhetően. Akkori állítása szerint a térségben talált 1500 milliárd köbméternyi gázvagyon versenytársa lehet a szibériai gázkészletnek.
Szakértők ezzel párhuzamosan úgy nyilatkoztak, hogy a makói lelőhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai Groningenben található gázmező 1959-es fölfedezése óta. Igaz, már akkor figyelmeztettek arra, hogy a makói gázt csak nehezen és drágán lehet kitermelni.
Túl kemény dió
Szabó György korábbi közlése szerint a Makói-árok mélyén a nem hagyományos szénhidrogénkészlet rendkívül tömör kőzetben található, kitermeléséhez mikrorepedéseket kell létrehozni a több ezer méteres kutak mélyén, 200 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, hatalmas nyomás mellett. A technológia Észak-Amerikában működik, és ezt a módszert próbálták erre az esetre adaptálni.
A Falcon akkor úgy számolt, hogy a makói árokban található, nem hagyományos szénhidrogénkészlet kitermelése hordónkénti 50 dolláros olajár fölött lehet gazdaságos. Egy kút fúrásának költsége 40-50 millió dollár között van, ahhoz, hogy a kitermelés megtérüljön, ezt a költséget 10 millió dollár körülire kell leszorítani, mondta a szakember.
A partnerek a jelek szerint erre nem láttak esélyt - így egy ideig még biztosan megőrzi szüzességét a makói árok...
W. B.
Menedzsment Fórum
