A legfeljebb nyolc általános iskolát végzők aránya 1996-ban 4 százalék volt, a regisztrált pályakezdő munkanélküliek között pedig 35 százalékot tettek ki a múlt évben. A szakmunkás és szakiskolai végzettségűek 1996-os, 42 százalékos aránya ugyanakkor a múlt évre 20 százalékra csökkent. Ez mutatja, hogy jóval kedvezőbbé váltak elhelyezkedési esélyeik.
Nem sokat változott ugyanakkor a képesítést adó középiskolát végzők aránya a pályakezdő munkanélküliek között, 1996-ban 27 százalékot tett ki ez az arány, a múlt évben 23 százalékot. A gimnáziumi végzettségűek viszont ma már jobban el tudnak helyezkedni, 22 százalékról 11 százalékra csökkent részarányuk a pályakezdő munkanélküliek között.
A felsőfokú végzettségű pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei mindig is kedvezőbbek voltak, a korábbi lehetőségekhez képest viszont mára romlott a helyzetük. A főiskolai végzettségűek 4 százalékot képviseltek a pályakezdő munkanélküliek között 1996-ban, s 8 százalékot 2003-ban. Az egyetemi végzettségűek a korábbi 1 százalék helyett ma már 3 százalékát adják a pályakezdő munkanélkülieknek.
A nem pályakezdőkkel együtt számítva viszont nem tapasztalhatók ezek a tendenciák. A regisztrált munkanélküliek körében a legfeljebb nyolc általánost végzettek 1996-os 41 százalékos részaránya 2003-ra 43 százalékra emelkedett. A szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek aránya 35 százalékról 33 százalékra esett vissza, a középiskolai végzettségűek pedig - 1996 és 2003 között - végig 20 százalékát tették ki a regisztrált munkanélkülieknek.
A főiskolai végzettségűek aránya ugyenezen szegmensben 2 százalékról 3 százalékra nőtt, az egyetemi végzettségűeknél viszont stabilan 1 százalék körüli volt az arány 1996-ban és 2003-ban is.
(MTI)
Egyre nehezebb elhelyezkedni nyolc általánossal
Néhány év alatt jelentősen átrendeződött a pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele, egyre nehezebb elhelyezkedni nyolc általános iskolával - derül ki az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gondozásában megjelent tanulmánykötetből.