Magyarországra tavaly 36 ezer kínai érkezett, ami a magyar szállodaiparnak 74 ezer vendégéjszakát jelentett.
Egyértelmű tendencia, hogy az utóbbi években mind több kínai utazik a saját hazájában és vállalkozik külföldi utakra. Erősödik a középréteg, felnövőben az idegen nyelveket beszélő generáció, átalakulóban a társadalom, s az emberek közül sokan megengedhetik, hogy már a pihenésre is gondoljanak.
Egyre többen utaznak Kínába is, Franciaország és az Egyesült Államok után Spanyolországot megelőzve immár a világ harmadik turisztikai célországa lett.
A turisztikai világszervezet előrejelzése szerint 2020-ra Kína fogadja a legtöbb turistát, s a negyedik legnagyobb lesz az utaztatók között. A szakemberek azt valószínűsítik, hogy akkorra már százmillió körül lesz a külföldre utazó kínaiak száma, annyi, mint az összes többi ázsiai országból együttesen.
Kelet-Európa a kínai utazók számára nem az "első kör" régiója, ami azt jelenti, hogy a kínaiak többsége először a térségben, Délkelet-Ázsiában néz körül, majd Nyugat-Európa és az Egyesült Államok következik, s csak ezután, tehát a negyedik, ötödik körben indulnak Európa keleti felébe.
"A mi régiónkban Prága mindent visz" - summázta a helyzetet Vértes Róbert a Magyar Turizmus Zrt. kínai képviseletének vezetője az MTI-nek Pekingben.
Elmondta, tavaly 36 ezer vendég látogatott hozzánk, akik 74 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk. Mindkét esetben évente 12-15 százalékos az emelkedés.
Hozzátette: a számok azt mutatják, hogy egy-egy kínai turista átlagosan két éjszakát tölt nálunk, amit mindenképpen növelni szeretnénk.
A két nap - amely leginkább csak budapesti városlátogatást tesz lehetővé - kevés Magyarország potenciáljához képest - vélte, aki szerint még e szint megtartáshoz is komoly erőfeszítésekre, helyi és hazai promóciókra, kiállítási részvételre, új ötletekre és országjáró bemutatkozásokra van szükség.
Nemrégiben új kezdeményezésként, Németországgal társulva kezdtek kampányba, egy 12 napos túrával Berlin-Budapest közötti programot ajánlanak Drezda, Prága és Bécs érintésével. Németország és Ausztria még mindig népszerűnek számít a kínaiak körében, előbbit nagyjából félmillióan, utóbbit körülbelül 200 ezren keresik fel Kínából.
"Probléma, hogy a legtöbb kínai iroda nem magyar irodákkal szervezteti az utakat, hanem a nagy német, svájci, angol idegenfogalmi cégekkel" - vetette fel a szakember. Ezért külön programokkal igyekeznek a kínai irodáknak a magyar szolgáltatókat népszerűsíteni, másrészt az érdeklődő magyar irodákat egy úgynevezett "Ázsia klubba" szervezték.
Vértes Róbert kedvező fejleményként értékelte, hogy a már létező Hainan légitársaság közvetlen Peking-Budapest járatai mellé szeptembertől várhatóan ugyancsak direkt járatot indít a Qatar Airways (QA) Dohából Budapestre, s mivel a QA Sanghajba, Pekingbe és Hongkongba is repül, ez plusz lehetőséget jelenthet az utaztatók számára.
Magyarország olyan új piacok után is kutat, amelyek a jövőben potenciális bázisait jelenthetik a Magyarországra utazó turistáknak. Brazília és az Öböl menti arab országok mellett például India is ezek közé tartozik.
A szakember elmondta, hogy Mumbai, Újdelhi és Kalkutta meggyőzte arról, Indiáról nem szabad lemondani, még ha Magyarország kevéssé is ismert az indiaiak körében.
Vértes Róbert szerint a vízumkiadás Kínában is egyértelműen meghatározza az utazni szándékozók választását. Amint híre megy, hogy valahol könnyítettek az eljáráson, ott kérik meg a schengeni vízumot, ami az aktuális szabályok szerint azt jelenti, hogy vagy abban az országban kell megkezdeniük európai útjukat, vagy ott kell a legtöbb időt eltölteniük.
MTI
