Elnökségi összegezés a nizzai EU-csúcs témáiról

Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén elfogadott döntéseket tartalmazó elnökségi összegzés
kiemelt helyen szól a bővítés kérdéséről, viszont egyelőre hiányzik belőle a csúcs legfőbb témája, az
intézményi reform, amelyről folytatódnak az alkudozások. Az összegzés üdvözli az alapvető jogok új
chartáját, amely összefoglalja mindazokat a polgári, politikai, gazdasági, szociális jogokat, amelyeket
az EU magáénak vall. A 15 tagország kihirdette és legmagasabb rangú képviselői aláírásukkal látták
el e dokumentumot, amely viszont csak politikai nyilatkozat jellegű, kötelező jogi érvénye nincs. Az
összegzés leszögezi, hogy eljött az idő a bővítési folyamat további gyorsítására. Az állam- és
kormányfők elfogadták az Európai Bizottság bővítési stratégiáját, amely kimondja, hogy a
tagjelölteket egyéni előrehaladásuk mértékében kell megítélni. Ez az útiterv kijelöli a következő
másfél évre a tárgyalások menetét, de lehetővé teszi, hogy a legjobban felkészült jelöltek annál
gyorsabban is haladhassanak. Az EU ennek megfelelően 2002 végétől készen áll új tagállamok
fogadására, abban a reményben, hogy ezek már részt tudnak venni az Európai Parlament következő
választásán, amely 2004-ben esedékes. A csúcsértekezlet felhívta a jelölteket, hogy fokozzák
felkészülésük ütemét, a bizottságot pedig megbízta, hogy készítsen elő programot az EU határ menti
térségei gazdasági versenyképességének növelésére. Az összegzés üdvözölte a Törökországgal
kötött tagsági partnerségi megállapodást, és hangoztatta, hogy az Európai Konferencia, mint ezúttal,
Nizzában, ezután is hasznos fórum lesz a tagjelöltekkel folytatott párbeszédre, amelyben szó lesz az
európai intézmények jövőjéről.

A nizzai csúcs jóváhagyta az EU ötéves szociális programját, amely összekötni ígéri a gazdasági
teljesítményt a szociális haladással. E program szerint a gazdasági növekedés hatására a
munkanélküliség mértéke jövőre 8 százalékra csökken a 15 ország átlagában, a foglalkoztatottság
pedig 62,1 százalékra emelkedik. A csúcs felhívta a tagállamokat, hogy jövő év közepéig állítsanak
össze kétéves nemzeti terveket a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemre.Az állam- és
kormányfők tudomásul vették, hogy folyik a leendő közös pénz, az euró bankjegyeinek és
pénzérméinek előkészítése a 2002-es bevezetésre. A következő csúcsértekezlet 2001. március
23-24-én lesz Stockholmban. Ezen elsősorban gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkoznak a
demográfiai kihívások, vagyis a csökkenő európai népesség fényében. Az összegzés a Polgárok
Európája címmel foglalkozik a fogyasztók fokozottabb egészségvédelmével, amelynek középtávú
célja közös élelmiszer-egészségügyi előírások kidolgozása és egy európai élelmiszer-hatóság
létrehozása. Sajnálkozását fejezi ki a hágai éghajlati világértekezlet sikertelensége miatt, és
szükségesnek tartja a Föld felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói
jegyzőkönyv mielőbbi életbe léptetését.

A 15-ök mielőbb konkrét formába kívánják önteni a pénzmosás elleni intézkedési tervet és a
tagállamok közti igazságügyi együttműködés néhány intézkedését, mint a bírósági ítéletek kölcsönös
elismerését, a schengeni határok fokozottabb védelmét és az illegális bevándorlás leküzdését.
Elhatározták az emberkereskedelemre vonatkozó közös szabályozások kidolgozásának
felgyorsítását. A külkapcsolatok terén a csúcs üdvözölte a Balkánon lezajlott történelmi fordulatot,
és megerősítette, hogy az EU a stabilitás és a társulás folyamatával támogatja a térség öt országát,
amelyeknek a későbbi tagság kilátását is nyújtja. A Balkán nyugati térsége öt államának a következő
hat évben 4,65 milliárd eurós támogatást nyújtanak.