A lakáscélú munkáltatói támogatás a munkavállalói juttatások nagy slágere volt a 2014-es évben, köszönhetően annak az évközi módosításnak, amely lehetővé tette (valójában csak egyszerűsítette), hogy a munkáltató adómentes támogatást nyújtson a munkavállaló már meglévő lakáshitelének törlesztéséhez vagy visszafizetéséhez.
Az új szabályozás bevezetését követően a tavalyi év folyamán folyamatosan tapasztaltuk azt a jogalkotói szándékot, hogy igyekeztek a meglehetősen kedvező és sokakat érintő juttatási formát a munkavállalók számára minél szélesebb körben elérhetővé tenni. Ilyen kedvező módosítás volt pl., hogy a méltányolható lakásigény vizsgálatánál csak a szobaszámot kellett figyelembe venni, a lakás értékét nem. Amíg ugyanis a lakás értékét is figyelni kellett a méltányolhatóság megítélésekor, a meglehetősen alacsonyan meghúzott jogszabályi határok miatt a munkavállalók jó része elesett a támogatás igénybevételének lehetőségétől. További jó példa lehet a könnyítésre egy tavaly júliusi módosítás, amely szerint nemcsak a hitelintézettől, hanem pénzügyi vállalkozástól felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez is adható az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás.
2015-ben további könnyítés a lakáscélú támogatás nyújtásában
A lakáscélú támogatás nyújtására vonatkozó szabályok könnyítésére mutató folyamat – úgy tűnik – idén sem szakad meg. Már januárban napvilágot látott ugyanis néhány, a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő módosítás.
Ezek közül a legfontosabb a támogatás utalása céljából igénybe vehető számlákra vonatkozó szabályozást érinti. Amennyiben ugyanis a munkáltató hiteltörlesztéshez vagy hitel visszafizetéséhez adott támogatást, annak folyósítására eddig háromféle lehetősége volt. Az utalás történhetett:
- a magánszemély saját önálló (giro-képes) hitelszámlájára,
- a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára, vagy
- a munkavállaló saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlájára.
A munkáltató számára nyilvánvalóan az a legegyszerűbb, a legkevesebb adminisztrációs teherrel járó megoldás, ha a támogatást egyszerűen arra számlára utalhatja, amelyre a munkabért is szokta. Ennek eddig – azon túl, hogy a munkáltatónak külön meg kellett jelölnie, hogy az összeget nem munkabérként, hanem kifejezetten lakáscélú támogatás jogcímén utalja – az volt a feltétele, hogy a munkavállaló lakossági folyószámláját, amelyre a munkabér utalása történik, az a bank vezesse, amelytől a munkavállaló a hitelt felvette. Ez a megkötés gyakorlati problémát okozott olyan esetben, amikor pl. a munkavállaló egy adott cégcsoportba tartozó jelzálogbanktól vette fel a hitelt, de a törlesztés egy másik, szintén a cégcsoportba tartozó banknál vezetett folyószámláról történt. Ebben az esetben a munkáltató kénytelen volt a munkavállaló saját önálló (giro-képes) hitelszámlájára, ennek hiányában pedig a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalni a támogatást, ami nyilvánvalóan nagyobb bonyodalommal járt számára, mintha azt egyszerűen a munkabérrel együtt utalta volna.
Ezen a helyzeten változtat az új szabály, amely szerint az utalásnak a munkavállaló saját, a hitel törlesztésére használt folyószámlájára kell történnie. Azaz a továbbiakban nem feltétel, hogy ténylegesen a hitelt nyújtó hitelintézet vezesse azt a számlát, amelyre a munkabér és a lakáscélú támogatás érkezik, csak az a fontos, hogy a számlát a magánszemély a hitel törlesztésére használja. Így a továbbiakban nem jelent problémát a fenti példában jelölt eset, azaz amikor a munkavállaló ténylegesen a jelzálogbanktól vett fel hitelt, de a törlesztésre egy másik banknál vezetett számlát használ.
Kiemelendő még, hogy amíg eddig a méltányolható lakásigény feltételeinek való megfelelés vizsgálatakor a figyelési időszak a támogatás folyósítása évének első napjától kezdődött, ez most úgy változik, hogy a kezdő időpont 2014. április 4. (a lakáscélú támogatásokra vonatkozó NGM-rendelet hatályba lépésének napja). Ez a változás lényegében tovább kedvez a munkavállalónak, hiszen ha pl. 2015-ben kap támogatást, amikor valamilyen oknál fogva nem állnak fenn a méltányolhatóság feltételei, de – tegyük fel – 2014. decemberben igen, akkor a munkavállaló jogosult lehet adómentes támogatásra – természetesen az egyéb feltételek teljesítése esetén.
Ehhez kapcsolódó további egyszerűsítés, hogy amennyiben a méltányolható lakásigénynek való megfelelést bármely hitelintézet (tehát nemcsak a hitelt nyújtó hitelintézet) vizsgálta korábban, az elfogadható igazolásként.
Szigorítottak is...
Végül, az egyetlen módosítás, amely a szigorítás irányába hat, az az, hogy lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek csak a korábbi kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése céljából kötött szerződés minősül, a törlesztés céljából kötött szerződés azonban nem.
A fentiek alapján 2015-ben is érdemes lesz a cégeknek megfontolniuk, hogy munkavállalóik munkabéren kívüli javadalmazását lakáscélú munkáltatói támogatás formájában oldják meg.
Forrás: RSM DTM blog
