A novemberi turisztikai adatok egyik legszembetűnőbb eleme, hogy mennyivel több külföldi turista érkezett az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a tisza-tavi régióba. Mind a három országrész több mint negyedével több vendégéjszakát gyűjtött be, mint a tavalyi év 11. hónapjában. Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy - mivel a külföldi vendégéjszakák száma 4,6 százalékkal nőtt – máshol csökkenést mért a KSH. Valóban Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon kívül masszív visszaesés mutatkozott.
Most eltekintenénk attól, hogy a balatoni régió vonzerejének csökkenése miatt keseregjünk, megtettük ezt már az elmúlt hónapokban nem is egyszer, inkább annak érdemes örülni, hogy az előbb említett 3 régióból kettő nem csak novemberben, hanem egész évben jól teljesített. Észak-Magyarország 7,6, Észak-Alföld pedig 6,9 százalékkal nőtt a külföldiek körében és 13,7, illetve 8,8-cal teljesített jobban a belföldi turizmusban. A Tisza-tó annyiban kakukktojás, hogy a novemberi kiugrást az éves teljesítmény nem jelzi vissza, ugyanis ide csak 0,8 százalékkal több külföldi érkezett, vagyis lényegében stagnált.
Persze amikor növekedésről és csökkenésről beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy a Balaton még mindig a második legtöbb külföldit (Budapest elsőbbsége megingathatatlan) és a legtöbb magyart vonzza. A gond az, hogy azokon a településeken, amelyek lakói arra rendezkedtek be, hogy nyáron például kiadják házaikat fájóan érintheti több mint 20 ezer fizetőképes vendég elmaradása.
Ha már a külföldieknél tartunk, szintén fájó a németek elfordulása, akik nem csak novemberben jöttek 5,4 százalékkal kevesebben, hanem éves viszonylatban is 1,3-mal. Nem túl szerencsés az sem, hogy ha az első 11 hónapot nézzük, akkor sok gazdag ország turistái töltöttek kevesebb vendégéjszakát nálunk: belgák, dánok, britek, franciák és svédek. Ráadásul, mint arról a szállodaszövetség elnöke is nyilatkozott korábban, az orosz turisták elmaradására is számítanak most, hogy gazdaságuk komoly válságot él át.
Mindezek ellenére nem kell félteni a szálláshelyeket, hiszen az első 11 hónapban 11,6 százalékkal több szállásdíjbevételre tettek szert, mint az előző év hasonló időszakában. Ez az összeg pedig több mint 174 milliárd forint. Mivel azonban ennek kétharmadát a külföldiek adták, fontos, hogy továbbra is vonzó alternatívát kínáljanak számukra.
mfor.hu
