A dél-kelet-európai bankszektor a kilencvenes években tapasztalt, több évig tartó rendezetlenség után mára stabilizálódott. Megtörtént a kereskedelmi bankok és a jegybank szétválasztása, a kamatlábak liberalizációja, a hitelportfóliók megtisztítása, az állami tulajdonban lévő bankok és az általuk kiszolgált vállalati hitelfelvevők átszervezése és privatizálása, valamint a bankrendszer megnyitása a magán és külföldi vállalkozások előtt - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A régió bankszektorának túlnyomó többségét külföldi tulajdonban álló pénzintézetek birtokolják, amelyek összehasonlítási alapul is szolgálnak a belföldi tulajdonosok kezében lévő pénzintézetek számára. Az EU-csatlakozás nyomán számos dél-kelet-európai országban megerősödött a jogbiztonság és a politikai rendszer stabilitása, amely további gazdasági növekedést eredményezett.
A régió bankszektorainak hangulatát az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság és annak a világgazdaságra, ezen belül is a bankszektorra tett hatásai uralják. Számos amerikai és nyugat-európai piaci szereplőtől eltérően a dél-kelet-európai bankok semmiféle kitettséggel nem rendelkeznek sem a másodlagos jelzálogpiacra, sem az ezzel összefüggő befektetésekre vonatkozóan, tehát semmiféle veszteségleírást nem kellett végrehajtaniuk.
"Megvizsgáltuk a különböző bankpiacokon a hiteleknek a betétekhez viszonyított arányát, majd felosztottuk őket biztonságosan és kevésbé biztonságosan finanszírozott piacokra" – mondta Günter Hohberger, az Erste Bank Csoport pénzintézeti elemzője. 2006-ban a dél-kelet-európai bankszektorok finanszírozási minősége széles skálán mozgott, az albániai 61 százalékos hitel/betét aránytól egészen a Horvátországban és Szerbiában mért 108, illetve 107 százalékos értékig.
"A hitelezésben tapasztalt növekedést megvizsgálva a román és a bolgár hitelpiac bővülése lenyűgöző, hiszen előbbi év/év alapon 64 százalékos növekedést, az utóbbi pedig 67 százalékos bővülést produkált, szintén éves összehasonlításban. A növekedés oroszlánrészét Romániában a lakossági hitelek tették ki (83 százalék év/év alapon), Bulgáriában pedig a vállalati hitelállomány bővült 77 százalékkal az előző évhez viszonyítva" – tette hozzá Hohberger.
