A gazdasági válságövezetekkel kapcsolatos kormányzati döntések összehangolásáért felelős kormánybiztos elmondta: jelenleg 446 ezer álláskereső van az országban, akiknek a száma 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hónapokban mintegy 21 ezerrel nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, miközben 2 ezren új munkahelyet találtak. Igaz, azonban az is, hogy október-novemberben minden évben 7-10 ezerrel nő szezonális okok miatt az álláskeresők száma. Tukacs István elmondta, hogy a létszámleépítés leginkább az elektronikai ipart érinti, ezt követően a gépipart, majd a gépjárműgyártást.
A kormánybiztos közölte azt is, hogy a munkaügyi tárca előzetesen 80 vállalattól kért adatot arra nézve, hogy mekkora létszámleépítést terveznek. A cégek mintegy 10 ezer munkahely felszámolását jelezték, ám októberben és novemberben csak mintegy 4 ezer megszüntetését jelentették be az illetékes munkaügyi központokban. Hozzátette: a Suzuki például 1200 fő leépítését hozta nyilvánosságra, de még nem fordult a munkaügyi központhoz.
A munkaügyi tárca a foglalkoztatás elősegítése érdekében egyebek mellett azt is javasolja a vállalatoknak, hogy vegyék igénybe a csökkentett munkaidőben foglalkoztatáshoz rendelkezésre álló lehetőségeket.
A tárca azt is kezdeményezi, hogy változtassanak azon az uniós szabályon, miszerint egy vállalat esetében a csökkentett munkaidőben foglalkoztatás csak 100 főig támogatható, maximum 200 ezer euró értékben. A tárca több változtatást is elképzelhetőnek tart, így például a létszám vagy az összeg növelését is, ez utóbbiét például 400-500 ezer euróra. A változtatáshoz azonban más országok támogatása is kell.
A munkaügyi minisztérium javasolja azt is, hogy változtassanak a szabad munkaidőkeret felhasználásának szabályain. Jelenleg a cégek negyedévente dönthetnek a keretről, ám a tárca azt javasolja, hogy egy évre szólóan nőjön az időtartam. A változtatáshoz azonban egyebek mellett szükséges az Országos Érdekegyeztető Tanács jóváhagyása is.
A tájékoztatón Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 3,7 milliárd forintos fejlesztési támogatást kap Keszthely, Kőszeg, Vasvár, Győrújbarát, Mosonmagyaróvár, Zalaszentgrót, Celldömölk, Hévíz és Csepreg.
A településeken, ide számítva az önkormányzati és befektetői forrásokat, összesen 5,7 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg. A fejlesztéseket a szerződéskötést követően két éven belül be kell befejezni.
A rehabilitációs programok keretében például városközpontokat újítanak fel, infrastrukturális modernizációt hajtanak végre, gazdasági, közszolgáltatási és közösségi tevékenységeket fejlesztenek.
A kormány ezt megelőzően nyolc megyei jogú város rehabilitációs programjáról döntött. Uniós forrásból 2013-ig 270 milliárd forint áll rendelkezésre városrehabilitációs célra, amiből hét régió nem megyei jogú városainak fejlesztésére 121 milliárd forint jut.
