Feszültség a számokban

Likviditási gondok enyhítése

Az agrárvállalkozások folyó támogatása gyakorlatilag két nagy fejezetre oszlik, az agrártermelési támogatásokra és a piacra jutási támogatásokra. Fő célja az agrártermelő tőkeszegénységéből adódó likviditási gondok enyhítése, valamint a megtermelt áru piacra jutásának elősegítése, a piaci zavarok kezelése.

Az agrártermelési támogatások keretében a termeléshez szükséges hitelek felvételének, és a kamatfizetések megkönnyítésének elősegítése mellett alapvetően jövedelem kiegészítő és minőségi termelésre ösztönző támogatási konstrukciók találhatók.

Az agrártermelési támogatások keretében a termeléshez szükséges hitelfelvételek és a kamatfizetések megkönnyítését szolgáló valamint alapvetően jövedelem kiegészítő és a minőségi termelésre ösztönző támogatási konstrukciók vannak, a korábbi évekhez viszonyítva kisebb módosításokkal. Azaz: a földalapú növénytermesztés támogatásnál az előző évhez képest bővül a támogatottak köre a gyümölcsös, a szőlő és a kertészeti termelés továbbá a gyepgazdálkodás területei, valamint a 300 hektárnál nagyobb birtokkategóriában a 17 aranykorona alatti szántóterületek támogatásával. Az 1-300 hektár birtokkategóriában a szántóterületek esetében az elmúlt évi rendszer működik tovább.

Az igénybevétel feltételei között előtérbe kerül a minőségi termelésre ösztönzés és új elemként jelenik meg a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, valamint az országos gyommentesítési program elvárásainak teljesítése. Ugyanakkor a minőségi vetőmag-, a műtrágya és növényvédő szer vásárlást — közvetett úton — állami garanciával és kamattámogatással felvehető hitellel kívánja a tárca elősegíteni.

Az állattenyésztés támogatása a hazai gazdasági haszonállat állomány mennyiségi- és minőségi fejlesztését szolgálja. Néhány az egyes támogatási formák közül: állomány-fenntartási cél érvényesül a tehén-, az anyajuh és kecske, valamint a húshasznú- és ügető kanca támogatása esetében; állományfejlesztési cél érvényesül a húshasznú vemhes üsző tenyésztésbe állításának támogatásával; minőségi csere elérési célt szolgál a tenyéskoca süldők beállításának támogatása; minőségi termék-előállítás a cél a tenyészbika, kan, kos és kecskebak, valamint a tenyésznyúl beállítás, a tenyészmén vásárlás, valamint a szarvasmarha, sertés, juh, kecske szaporító anyag használat, a kanca mesterséges megtermékenyítése, továbbá a halszaporító anyag használata és a baromfi szülőpár tartás támogatásában. Hungarikumok előállítását szolgálja a méhészet támogatása.

A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményessége növelésének támogatása ebben az évben három területen tartalmaz lényeges változást. Így kiszélesedik a — gazdák számára ingyenes előadások, konzultációk formájában végzett — szaktanácsadásra jogosultak köre; a szaktanácsadás szervezettebbé tétele érdekében lehetővé válik a szaktanácsadási központok létrehozása és működtetésének támogatása; megkezdődik a korszerű technológiával hatékonyan működő és kiegészítő szolgáltatói tevékenységet is folytató bemutató üzemek hálózatának kialakítása és működésük támogatása.

Az egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatását nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodó szervezetek támogatása valamint a fiatal agrárvállalkozók támogatása keretében a tavaly ígérvényt kapott pályázók támogatására kerül sor. Új támogatási igény befogadására az új agrár-reorganizációs és kibontakozási program és a termelői szervezetek (szerveződések) esetében a SAPARD program ad lehetőséget.

Az agrártermelési támogatásokon belül működő többi támogatási konstrukció, mint a biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása, az ökológiai (bio-) gazdálkodásra való áttérés támogatása, a termelői közösségek támogatása, a mezőgazdasági biztosítási díj támogatása, a nem biztosítható mezőgazdasági károk enyhítése változatlan feltételekkel működik tovább.

A már említett új agrár reorganizációs és -kibontakozási program jövedelmező gazdálkodás esetén lehetőséget biztosít a fennálló hiteltartozások mérséklésére.

A mezőgazdasági hitelkamatok csökkentését célozza az (a lapzártánkkor még csak elképzelés), hogy az éven belüli hitelek esetén a támogatott kamatláb csak 3 százalékponttal, éven túli hitelek esetén legfeljebb 4 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot.

A piacra jutási támogatások gyakorlatilag három nagy támogatási csomagot jelentenek. Az exporttámogatások, az intervenciós támogatások és az egyéb piacra jutási támogatások. Az első kettő a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter egyetértésével külön jogszabályokban kerül meghirdetésre. Az egyéb piacra jutási támogatások fontosabb jogcímei közül ki kell emelni a közösségi agrármarketingre, az állategészségügyi költségekre, a központi és terméktanácsi informatikára, az élelmiszerbiztonsági rendszer (HACCP) kidolgozására, az egyes termékek állat- és növény-egészségügyi valamint minőségvizsgálati költségek csökkentésére, a termékminőség javítására igényelhető támogatásokat.

Több mint száz cél

A támogatott célok saját bevételeiből és a privatizációs költségekből finanszírozott támogatási konstrukciók, mint az erdővédelem és az erdőgazdálkodási tevékenység, a termőföld védelmének, hasznosításának támogatása, a állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásának, a hal- és a vadgazdálkodási tevékenységek támogatása, a reorganizációs kamattámogatás, az agrárinformatika és farmgyakorlatok támogatása a korábbi évekhez hasonlóan, változatlan célokkal és feltételekkel működik tovább.

Terjedelmi korlátok miatt nem részleteztük az egyes támogatási konstrukciókat, illetve nem tértünk ki olyan támogatásokra mint például a leghátrányosabb helyzetű megyék külön támogatására. A több mint száz támogatási cél részletes bemutatására a Profit Plusz elektronikus újságunkban (lásd mellékletünket!) térünk vissza.

D. A.—H. F.


Kiemelés:
Az idei költségvetésben az agrártámogatási keret csak 3,5 százalékkal haladja meg az elmúlt évi felhasználást, reálértékben pedig számottevően elmarad tőle.