III. Összefoglalás
Összességében elmondható tehát, hogy a kelet-európai fejlett országokban tapasztalható trendhez illeszkedően hazánkban is csökkenő tendenciát mutat a bankkártyák számának növekedési üteme. A bankkapcsolatokkal nem rendelkező ügyfelek megnyerése érdekében bevezetett új konstrukciók, mint például a hitel és terhelési kártyák, valamint a kereskedőkkel együtt kibocsátott kártyák, arányukat tekintve még nem számottevőek azonban növekedési ütemük jelentősen meghaladja a teljes kártyaszám emelkedési rátáját.
Hazánkban is jellemző a Visa és Europay kártyatársaságok védjegyeivel ellátott bankkártyák túlsúlya, együttesen 96%-ot tesznek ki. A maradék négy százalék tartalmazza a banki kibocsátású Amex és Diners kártyákat, valamint a kibocsátó hitelintézetek saját védjegyével, esetenként a kibocsátásban partnerként résztvevő kereskedő védjegyével ellátott bankkártyákat.
A kártyahasználati szokások tekintetében nincs jelentős változás az elmúlt években kialakult képben. Bár a vásárlások száma jelentőse növekedett, belföldi kártyahasználat során százból hetvenhat alkalommal még mindig készpénz felvétele a tranzakció célja. Mind a hazánkba látogató külföldiek, mind pedig a külföldre utazó honfitársaink viszont a vásárlásokat részesítik előnyben a pénzfelvételi műveletekkel szemben.
A deviza alapú Amex kártyák jelentősége évről évre csökken, jelentősen emelkedett viszont az üzemanyag társaságok által kibocsátott kártyák száma. A tankolások alkalmával belföldön, hazai kibocsátású benzinkártyákkal kifizetett összeg az év első felében elérte a bankkártyákkal lebonyolított kereskedői forgalom értékének közel felét.
Az anyagot az MNB Pénzforgalmi önálló osztályán Keszy-Harmath Zoltánné készítette
Fizetési kártyák, bankkártyák 2001 első félévében
Lassuló mértékben, de folyamatosan nő hazánkban a kibocsátott bankkártyák száma, és elérte a 4,6 milliót.
