A januári gázkrízis is azt bizonyította, hogy Oroszország birodalmi nosztalgiái újjáélednek, mondta el a Demos Magyarország „Gázvezeték vagy választóvonal” szerdai konferenciáján Kóka János. A Parlament Nabucco bizottságának elnöke szerint Vlagyimir Putyin orosz kormányfő gyakorlatilag személyesen utasította a Gazpromot arra, hogy zárja el a gázcsapokat. Az orosz cég ezzel nemzetközi szerződéseket rúgott fel, és ezt a jelek szerint következmények nélkül megtehette, emelte ki Kóka.
A korábbi gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a kéthetes krízis során mintegy százmillió ember energiaellátása került veszélybe térségünkben. "Azt vártam az előttem felszólaló Igor Szavolszkij nagykövet úrtól, hogy Oroszország elnézést kér, és kártérítést ajánl fel a károsultak számára. Sajnálom, hogy ez nem történt meg" – fogalmazott.
Kóka és az orosz mentalitásA politikus ezután egy mese felidézésével kívánta megvilágítani Európa és Oroszország egymásra utaltságát, illetve az orosz állam természetét. A mesében a skorpió arra kéri a békát, hogy vigye át a folyó túlpartjára. A béka, bár fél a skorpiótól, végül belemegy a dologba, mivel belátja, hogy nincs más megoldás. Az út felénél a skorpió megcsípi a békát. "Miért csináltad ezt? Így mindketten meghalunk" - kérdezi kétségbeesetten a béka, mire a skorpió - Kóka János tolmácsolásában - azt feleli: "Igazad van, de egyszerűen ilyen a természetem."
Az ex-miniszter szerint ez a példa is jelzi, mennyire fontos az orosz gáztól való függetlenedés kérdése. "Aki kezében tartja a gázcsapokat, az Európát is befolyásolni tudja" - figyelmeztetett.
Elismerte, hogy jelenleg egyetlen valódi alternatívája sincs az orosz gáznak, és önmagában a Nabucco-vezeték sem fogja megoldani a gázellátási kérdést. A Nabucco ezzel együtt mégis fontos, mivel első lépésként jelzi, hogy az orosz kizárólagosság igenis megtörhető. "Az EU-nak ezért el kell köteleznie magát a pénzügyi finanszírozás megsegítése mellett" - fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Türkmenisztánban, Azerbajdzsánban, Irakban, Egyiptomban és Iránban olyan nagy gáztartalékok találhatók, amelyek hosszú időre megoldhatnák az EU energia-ellátását. Ezzel együtt félelmét fejezte ki amiatt, hogy Oroszország és Kína minden lehetséges forrást és útvonalat felvásárol ebben a térségben, miközben az EU nem képes hatékonyan fellépni.
Szavolszkij: Isten ellen nem lehet harcolni
Ettől meglehetősen eltérő véleményt fogalmazott meg a kérdésben Igor Szavolszkij. "Isten ellen nem lehet harcolni, márpedig Isten úgy rendelte el, hogy a földgáz és a kőolaj ott van, ahol van" - mondta Oroszország magyarországi nagykövete. Emiatt szerinte nincs értelme arról vitatkozni, hogyan szabadulhatna meg Európa az orosz gázfüggőségtől.
Utalt arra, hogy az EU-nak hosszú távon is szüksége lesz szénhidrogénekre, és ez a téma sokáig meghatározza majd a két fél közötti együttműködést. Ezzel együtt úgy véli, hogy át van politizálva a kérdés, amit egyesek túl hisztérikusan kezelnek.
Mindezzel kapcsolatban Molnár Csaba energiaügyi, gazdasági és közlekedési miniszter elmondta: bár az orosz földgázt szállító, de Ukrajnát kikerülő Déli Áramlat vezeték is fontos, Magyarország elsősorban az uniós részvétellel megvalósuló, nem orosz nyersanyagara építő Nabucco-projekt mellett van elkötelezve.
Hatmilliárd köbméter tartalék a cél
A miniszter szerint a források diverzifikálása mellett növelni kell a tárolókapacitást. 2009 végére a kormány a stratégiai tartalékot az eddigi 500 millió köbméterről 1,2 milliárdra bővíti, és támogatja, hogy a kereskedelmi tárolók 3,7 milliárd köbméteres kapacitását 2010-re 4,1 milliárd, 2011-re pedig 4,8 milliárd köbméterre emeljék.
"Így összességében 5,5-6 milliárd köbméter földgáz tárolására leszünk képesek. Figyelembe véve, hogy Magyarország évente 13-15 milliárd köbméter földgázt használ el, ezen tárolókapacitással az éves igény több mint harmadát fedezni tudjuk, napi szinten pedig nyolcvanmillió köbméter gáz saját forrásból való biztosítására leszünk képesek" – magyarázta Molnár Csaba.
W.B.
Menedzsment Fórum
