A nemzetközi pénzügyi támogatások környezeti és szociális hatásait vizsgáló szervezet hangsúlyozza: a szűk költségvetésből gazdálkodó közép-kelet-európai országok eddig főként "látványos eredményekre", így egyebek mellett autópályák finanszírozására használták a PPP-programokat, amelyek azonban eddig nem hoztak extra tőkét az infrastrukturális beruházásokba.
A szervezet szerint az első PPP-programokat az 1990-es évek elején indították a régióban, amelyekkel még több mint 15 évvel később is alapvető problémák vannak. A programokat ugyanis anélkül indították el, hogy bebizonyították volna azok szükségességét vagy kifizetődését, ráadásul ez a drága modell olyan országokban működik, amelyekben közismerten rossz a folyamatok átláthatósága, és hiányzik a társadalmi ellenőrzés - fejtik ki az elemzés készítői.
A vizsgálat szerint a közép-kelet-európai országok közül eddig Magyarországon valósult meg a legtöbb PPP-program. Ezzel a finanszírozási formával valósult meg egyebek között a 2008 márciusában átadott tiszalöki börtön, az M5-ös és M6-os autópálya túlnyomó része, valamint a Budapest Sportaréna.
A problémák közül a szervezet kiemeli: az M5-ös autópálya a régió egyik legrégebbi PPP projektje, amelyen a forgalom mértéke nem érte el a korábban várt szintet, ezért az államnak vissza kellett vásárolnia a részesedését, így biztosítva a koncessziós jog tulajdonosának bevételét. A budapesti Művészetek Palotája esetében pedig a szerződés nem kötött ki bírságot a beruházó hiányos teljesítésének esetére - fűzik hozzá.
