Közúton az Európai Unióba
A közúti fuvarozás területén Magyarország a csatlakozás időpontjára vállalja a harmonizációt az európai uniós előírásokkal. Székely András, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) gépjármű-közlekedési főosztályának vezetője szerint ez azonban nem okozhat komolyabb gondot a nemzetközi fuvarozásban közreműködő hazai cégeknek, hiszen ők már eddig is a közösségi piacon dolgoztak, és ismerik a követelményeket. Némely területen persze kétségtelen a magyar vállalkozások versenyhátránya - tőkeerősség és, főként a belföldi fuvarozók esetében, a járműállomány műszaki színvonala szempontjából -, ezért többek között a belső piac védelme érdekében három pontban átmeneti mentességet kérünk.
Ésszerű kérések
Nevezetesen: szeretnénk elérni, hogy magyarországi két célpont között ne kelljen azonnal megnyitni a fuvarozási piacot a külföldiek előtt. E kérdésben egyébként maga az unió is a fokozatosságot vallotta, és ezen a téren csupán 1998. július 1-jétől teljes a liberalizáció az unión belül. Továbbá kérjük, hogy a csatlakozáskor ne kelljen azonnal az uniós szintre emelni a magyarországi gépjárműadó mértékét, mivel a különbségből lenne részben fedezhető a rozoga járműpark környezetvédelmi szempontú megújítása. Végül a járművek súlyára vonatkozó közúti korlátozásokat sem kívánjuk azonnal átvenni, mert a magyar utak és műtárgyak - főként a hidak - állapota egyelőre nem teszi lehetővé a pluszterhelésüket.
Bár ezek a kérések nagyon is ésszerűnek tűnnek, Székely András szerint az uniós tárgyalópartnerek semmit sem fogadnak el könnyen. Ezért is inti józan belátásra a főosztályvezető a fuvarosok érdekvédelmi szervezeteit - amelyekkel, mint állítja, folyamatosan konzultálnak - a kormányzattal szembeni elvárásaik megfogalmazásakor. Az európai uniós csatlakozás ugyanis óriási lehetőség egy olyan szakmának, ahol nagy a túlkínálat - mondja a minisztériumi szakember -, márpedig a szállítás ilyen. S ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani a múltbéli és a mai problémák konzerválásával. Nem tartja tehát szerencsésnek, ha az érdekképviseletek a korszerű járműparkot biztosító előírások alól szeretnének mentességet vagy halasztást kapni.
Kedvezmények, támogatások
Székely András úgy véli, hogy a kormány az erejéhez mérten minden támogatást megad, illetve megpróbál megadni a fuvarozóknak. Példaként az EU1-es normának megfelelő járművek utáni 25, illetve az EU2-es norma szerinti járművek utáni 50 százalékos gépjárműadó-kedvezményt említi, és a központi környezetvédelmi alapból pályázati úton a jármű-rekonstrukcióhoz elnyerhető támogatást. Elsősorban az elmúlt években volt nagyobb jelentősége a GATT-csatlakozással elért vámcsökkenésnek, ami évről évre mérsékli az új teherjárművek importját; a következőkben pedig a kis- és középvállalkozásoknak szóló speciális kedvezményeknek lesz, amelyek ugyan nem csak a fuvarozóknak szólnak, ám ebben a vállalkozási méretben természetesen ők is igénybe vehetik.
A költségvetésnek ezeken túl további támogatási lehetősége nemigen van - állítja a KHVM főosztályvezetője -, igaz, a tárca megpróbálta a fuvarozók számára lehetővé tétetni például a termelőeszközeik beszerzésekor azok áfájának visszaigénylését, de a Pénzügyminisztériummal szemben alulmaradt.
Önszerveződés kellene
A minisztériumnak nincs és nem is lehet eszköze a piaci viszonyok közvetlen befolyásolására - jelenti ki Székely András -, holott ez még több mint tíz évvel a rendszerváltás után is megfogalmazódik igényként. A túlkínálatból fakadó nyomott fuvardíjak miatt például vannak, akik az árak hatósági minimalizálását szeretnék elérni. Erre természetesen nincs mód. Arra azonban van - persze elsősorban nem a hatóságok, hanem az érdekképviseletek közreműködésével -, hogy a kisvállalkozások önszerveződését segítsék, ugyanis ennek foka az európai fejlett országokhoz képest Magyarországon rendkívül alacsony. Miközben nyilvánvaló, hogy mondjuk egy laza kötelmű szövetkezet is sokkal jobban érvényesíthetné az érdekeit a piacon, mint tagjai külön-külön.
(l. r.)
Megjelent a Piac és Profit újságban
