A tagországok állam-, illetve kormányfői jóváhagyták azokat a terveket, amelyek szerint a következő években - legkésőbb 2015-re - el kell érni, hogy az Európai Unió területén ne maradjanak energiaellátás szempontjából elszigetelt területek.
A záródokumentum szerint az összeköttetések megteremtéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat alapértelmezés szerint a piaci szereplőknek, a magántőkének célszerű finanszíroznia, de azokon a területeken, amelyek nem elég vonzóak a magántőke számára, szó lehet közpénzek korlátozott mértékű felhasználásáról is. A csúcsvezetők megerősítették azt a korábbi kötelezettségvállalásukat, hogy 2020-ra 20 százalékkal növelni kell az energiahatékonyságot.
A brüsszeli csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy az eddiginél jobban össze kell hangolni az energiatermelőkkel, a tranzitországokkal és a többi fogyasztóval ápolt külkapcsolatokat. Elhatározták, hogy a tagországoknak jövő év január 1-jétől tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot külső, harmadik országokkal kötött új, illetve érvényben levő kétoldalú energiaegyezményeikről. Az uniós végrehajtó testület ezt az információt megfelelő formában - az üzletileg érzékeny információk visszatartása mellett - megosztja a többi tagországgal.
"Az energiabiztonságnak tükröződnie kell az EU szomszédsági politikájában is" - olvasható a zárónyilatkozatban, amely szintén kitért arra, hogy a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a "megbízható, átlátható és szabályokon nyugvó" energiapartnerség kialakítását Oroszországgal.
Az energiaügy a magyar EU-elnökség egyik prioritása, amit önmagában az a tény is tükröz, hogy erről tematikus jellegű rendkívüli EU-csúcsot rendeztek. Az energiarendszerek összekapcsolása a visegrádi csoport országai között már korábban felmerült törekvés. Tavaly februárban Budapesten a V4-ek kibővített csúcstalálkozót tartottak, és ott nyilatkozatot írtak alá a biztonságos energiaellátás kiemelt szerepéről, a hálózatok összekapcsolásáról, az energiabeszerzés forrásainak és szállítási vonalainak diverzifikálásáról.
MTI
