Az EBRD a londoni bejelentés szerint megerősíti elkötelezettségét a magyarországi jelenlét mellett, és 2010-ig elsősorban olyan területekre összpontosít, mint a magánszektor részvételének segítése a közszolgáltatásban, például az infrastruktúrában megvalósuló magán- és közfinanszírozási partneri programokkal. A bank emellett segíti az energiaellátás sokoldalúvá tételét, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházásokat.
Az EBRD "különös figyelmet" kíván fordítani a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének előmozdítására, részt akar venni új tőkepiaci termékek meghonosításában, és támogatja azokat az innovatív termékeket, illetve pénzintézeteket, amelyek a kis- és közepes vállalatok működését finanszírozzák.
A közép- és kelet-európai átalakulás segítésére 1991-ben létrehozott bank eddig 1,8 milliárd euró közvetlen befektetést hajtott végre Magyarországon. Az EBRD mindazonáltal már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után "kigraduál" bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.
Ennek eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2007 vége után nem hajt végre több befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.
A bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták, a térségre 2006-ban elfogadott stratégia jegyében azonban 2010-re arányuk - a még nem EU-tag Horvátországgal együtt - 6 százalék alá csökken. Ugyanezen idő alatt Oroszország részesedése 22 százalékról 41 százalékra, az átalakulás korai szakaszában járó kedvezményezett országoké 33 százalékról 53 százalékra növekszik.
