A regionális főigazgató elmondta, hogy nagy a kereslet a munkaerőpiacon, ugyanakkor viszont az Európai Unió országai közül hazánkban a legalacsonyabb a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás nélküliek nagy része inaktív: nem munkanélküli, és nem álláskereső.
A nehezen foglalkoztatható rétegek helyzetén külön program kidolgozásával lehet változtatni, és az a követelmény, hogy a programba bevont emberek 30 százaléka tartósan megmaradjon a munkaerőpiacon - azon a rétegek esetében is, ahol a foglakoztatás eddig alacsony szintű és ritka volt. A legérintettebb csoportok az alacsony iskolai végzettségűek: a 25 év alatti pályakezdők, az 50 év felettiek, valamint a GYES-ről, GYED-ről és beteggondozásból visszatérő nők.
Kiss Ambrus szerint a szakképzetlen pályakezdők aránya megegyezik a munkaképes korú szakképzett-szakképzetlenek arányával. Az iskolából kikerülő fiatalok 40 százaléka szakképzetlen, a képzettek jelentős része viszont olyan szakképzettséget szerez, amire a munkaerőpiacnak nincs szüksége. A döntéshozók és a pályaválasztás előtt állók figyelmen kívül hagyták a munkaerőpiac jelzéseit, ezért az iskolából kikerültek nagy része a piaci munkaerőhiány ellenére sem tud elhelyezkedni.
Hazánkban az uniós átlag alatt van a műszaki és természettudományos középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya, ugyanakkor a szükségesnél több a humán végzettségűeké.
A nyugat-dunántúli régióban erős a gépipar, az elektronikai ipar, évi 8-10 százalékkal növekedett a feldolgozóipar. Az építőiparban a következő hónapokban az európai uniós fejlesztések miatt sok megrendelés várható, de mivel kevés az építőipari szakmunkás, ezért fennáll annak a veszélye, hogy nem magyarországi vállalkozók kapják majd meg a megbízásokat. Ezekben az ágazatokban szakmunkásokra, mérnökökre és technikusokra van szükség és nem betanított munkásokra - jegyezte meg a főigazgató.
