"Több meglepő pont is van az OMV és a SurgutNefteGaz közötti üzletben. Például feltűnően magas volt a vételár egy olyan cég részéről, mely eddig nem mutatott aktivitást külföldön" - emelte ki a Mol vezetője.
Furcsa ügylet
Szerinte az is furcsa, hogy az orosz cég éppen annyit fizetett a részvényekért, amennyi az osztrákok bekerülési költsége volt. Hozzátette: az sem szokványos, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül történt a Mol-részvények felvásárlása - a SurgutNefteGaz előtte nem vette fel a kapcsolatot a Mollal.
"A Mol igazgatósága jelenleg pénzügyi befektetőnek minősíti az orosz céget. Addig nem tudjuk eldönteni, ellenséges-e, amíg nem közlik szándékaikat" – emelte ki Hernádi Zsolt. Az orosz cég saját bevallása szerint a vertikális integrációt kívánja erősíteni, erre azonban pénzügyi befektetőként nincs lehetősége. Éppen ezért a Mol nem is kezdeményez semmilyen tárgyalást vele egészen addig, amíg a szándék nem lesz nyilvánvaló.
"Ez a kapcsolat baráti nem tud lenni, mivel ahhoz előzetes egyeztetés szükséges. Jelenleg nem egyeztetett felvásárlásnak minősítjük - ha további akciókat látunk az oroszok részéről, akkor jöhet a következő szint, hogy ellenségesnek minősítjük" - magyarázta Hernádi Zsolt.
Ezzel kapcsolatban a Financial Timesnak egy név nélkül idézett megfigyelő, "aki ismeri a helyzetet", azt mondta: a SurgutNefteGaz nem akar ellenséges átvételi kísérletet indítani (a Mol megszerzésére), és "a belátható jövőben" nem kívánja részesedését "egy 30 százalékos küszöbszint fölé" növelni. Az illető szerint az orosz cég "csak egy széket akar az asztalnál". Az ügylettel "új világ" tárult fel előttük: az európai piac szereplőivé válnak.
A Kommerszant című orosz lap szakértőket idézve pedig úgy vélekedett: az orosz konszern "befolyása a Molra igencsak korlátozott lesz."
Keller: fontos, hogy a Mol független maradjon
"A magyar kormány számára a Mol - amellett, hogy tőzsdei cég, illetve magáncég - továbbra is fontos stratégiai vállalat, nem lehet pártpolitikai acsarkodás tárgya" - emelte ki a bizottsági ülésen Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Szerinte a kormány semmilyen előzetes információval nem rendelkezett az orosz cég szándékairól. Pedig információcserére két alkalommal is lehetőség volt: március elején az osztrák kancellár tárgyalt Budapesten, míg néhány nappal később Moszkvában tartottak magyar-orosz kormányközi konzultációt, tette hozzá Banai Károly, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára.
A kormány egyébként azt tartja kívánatosnak, hogy a Mol tulajdonosi struktúrájában jelentős súlyuk legyen a pénzügyi befektetőknek. "Fontos, hogy a cég függetlensége fennmaradjon, ezért a kormány kész mindent megtenni" - hangsúlyozta Keller.
Drámai következményektől tart Németh Zsolt
"Hogy lehet, hogy a kormány nem tudott az oroszok szándékáról? Hol volt a Nemzetbiztonsági Hivatal?" – kérdezte Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. Szerinte drámai következményei lennének annak, ha az oroszok többségbe kerülnének a Molban, mivel akkor hazánk még jobban függne Oroszországtól - a gáz mellett az olaj is szinte kizárólag onnan jönne.
"Nem úgy ismerem az orosz gazdasági logikát, hogy megállnának 21 százaléknál" - találgatta Németh Zsolt a SurgutNefteGaz további lehetséges céljait. Szerinte azért is furcsa, hogy a kormány semmiről sem tudott, mert piaci pletykák szerint az OMV hetek óta árulta a pakkot. "Oroszország már átvette Fehéroroszország és Moldávia energetikai rendszerét, félig Szerbiáét is. Most Magyarország van terítéken" – vizionálta a külügyi bizottság elnöke.
Németh Zsolt szerint a kormánynak sürgősen össze kellene hívnia a Nemzetbiztonsági Kabinetet, hogy megvizsgálják a lehetséges védekezés eszközeit.
"Eddig is megfelelő védelmet nyújtottunk a Molnak, ezt a támogatást a kormány továbbra is biztosítani fogja" – mondta el válaszul Banai Károly. Szerinte az ügylethez jelenleg több feltételezés kapcsolódik, mint tény. Egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy ez egy szabályos tőzsdei tranzakció volt.
Az Uniónak ismét lépnie kellene?
Az OMV még 2000 nyarán kezdte felvásárolni a Mol-részvényeket, majd 2007 nyarán szándéknyilatkozatot bocsátott ki, ami nem volt hivatalos ajánlat – emlékeztetett Hernádi Zsolt. Az osztrákok akkor részvényenként 32 ezer forintos ajánlatot helyeztek kilátásba.
A Mol azonban ellenségesnek minősítette az OMV felvásárlási próbálkozását, majd az Európai Bizottság is versenyjogi aggályokat fogalmazott meg az egyesüléssel kapcsolatban. 2008 nyarán az OMV végül visszavonta ajánlatát.
A Mol vezetője kiemelte: a Financial Times szerdai száma már arról írt, hogy az orosz SurgutNefteGaz tulajdonszerzése miatt sürgősen lépnie kellene az Európai Uniónak is, szükséges lenne állást foglalnia a kérdésben.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
