5p

Az mfor.hu sorozatában ezen a héten a leggazdagabb vállalatvezetőket sorba állító listákról, a madárinfluenza európai megjelenéséről és a nemzetgazdaság húzóágazatairól kérdezte három hazai cég vezetőjét. Kérdéseinkre az ALSTOM Power Hungária Rt. vezérigazgatója, a KÜRT Rt. elnöke és az NRC Piackutató ügyvezetője válaszolt.

Melyik hazánk nemzetgazdaságának húzóágazata?

- Az elmúlt hetekben többször is elhangzott egy-egy szektorral kapcsolatban, hogy a nemzetgazdaság húzóágazatává válhat. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a környezetvédelemnek, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter pedig az IT-szektornak adná e címet. Véleménye szerint hosszú távon melyik ágazatnak van a legnagyobb esélye arra, hogy nemzetgazdaságunk húzóágazata legyen?

Klenovszki János:

- Egyértelműen az IT szektornak kell a nemzetgazdaság húzóágazatává válnia. Ha csak az NRC kutatásainak eredményeit nézem, illetve ezen belül az internetes szektor fejlődését és átalakulását, akkor látható, hogy az elmúlt négy év során megkétszereződött az internetezők tábora (27 százalékos penetrációról beszélhetünk a havonta internetezőket tekintve), folyamatosan növekszik az otthoni internetezők aránya, és körükben 54 százalékos a szélessávú internethozzáférés. Emellett nem elhanyagolható tényező, hogy az internethasználat is átalakulóban van: a szórakoztató internet hasznos internetté kezd válni.

Az internetezők már nemcsak e-mailt küldhetnek, híreket olvashatnak, vásárolhatnak online, hanem egyre több olyan dolgot oldhatnak meg segítségével, amivel időt és pénzt spórolhatnak - és ez nemcsak a magánszemélyekre, hanem a vállalatokra is igaz. Gondoljunk csak arra, hogy lehetőséggé vált a hivatali ügyek online intézése, az online bankolás, vagy egy másik nagy kedvencem, a távmunkások alkalmazása is elérhető közelségbe került a vállalatvezetők számára. Tudom, régi lehetőség ez, mégis idő kell ahhoz, hogy a technikai és humán oldalról is megteremtődjenek a szükséges feltételek. A távmunka segítségével nemcsak az irodai költségek csökkenthetők, hanem a vállalat munkatársainak köre is bővíthető olyan szakemberekkel, akik az ország másik végében laknak. Ahhoz, hogy egy szektor húzóágazattá váljon, fontos, hogy ne akadályozzák fejlődését területi korlátok.

Az IT szektorban megvan az a fejlődési lehetőség és piaci potenciál, hogy Magyarország gazdaságának motorja legyen. Egy modern gazdaságban, amelyben a környezeti feltételek nem kedveznek a nehéziparnak, mindenképpen a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termelő vállalatokban látom Magyarország gazdasági növekedésének lehetőségét.

Dr. Kürti Sándor:


- Mindezeket, meg még egy sor egyéb ágazatot, például a gyógyturizmust, gyógyvízturizmust, gyerekturizmust, biotechnológiát is esélyesnek tartom erre a címre. Politikai, társadalmi és gazdasági összefogásra lenne szükség ezen ágazatok kiemeléséhez. Elsőként a politikai pártok megegyezése, közös akarat és bátorság kellene, de országunkban most ez a legnagyobb hiánycikk.

Wolff Vilmos:

- Egyik sem lehet önmagában kizárólagos húzóágazat. Egy olyan adottságokkal rendelkező országnak, mint hazánk, az egyetlen fenntartható növekedési esélye az export. Mivel környezetvédelmi iparunk ma nem rendelkezik jelentős exportképes termékkel, ezért ez az iparág rövidtávon csak a költségvetés, illetve az államadósság növekedésének terhére tud gazdaságilag mérhető növekedést generálni.

Ha azonban saját szakmámra tekintek: a hazai erőművekben az elmúlt években környezetvédelem érdekében beruházott milliárdok nagy hányada - néha hazai tulajdonú vállalkozásokon keresztül - úgy vándorolt ki az országból, hogy egy-két kivételtől eltekintve nem teremtett maga mögött exportképes iparágat. Például a 300 MW fölé növekedett gázmotor kapacitás szinte 100 százalékban import volt. Kellő előrelátással erre a piacra lehetett volna egy hazai gyárat építeni.

Az ugrásra kész több száz megawattos szélerőműves beruházások sorsa is a hazai háttéripar megkerülése lesz. Az állam úgy dönt a környezetvédelemről, hogy nem hozza magát iparpolitikai alkupozícióba a technológia-szállítókkal szemben. Mindaddig, amíg ez így marad, a hazai környezetvédelmi ipar az adófizetők befizetéseiből tud csak fejlődni.

Az IT iparág az, amelynek valóban van esélye az exportot folyamatosan növekedve serkenteni. Cégcsoportunknak két hazai vállalatában is folyik szoftverfejlesztés. A közlekedési üzletágunkhoz tartozó ALSTOM Signalling Kft.-nél a csoport kötöttpályás közlekedési jelzőrendszereinek globális kompetencia központja. Az energetikában az ALSTOM Power Hungária Rt. turbinaszabályzási rendszereket fejleszt saját projektjeihez és társ-vállalatai számára.

Sajnos azonban az IT iparnak - jellegéből adódóan - a gazdaságra gyakorolt pozitív hatása még sokáig nem lehet jelentős. Másrészt sok objektív (és szubjektív) tényező miatt a hazai munkaképes lakosság legnagyobb része nagy valószínűséggel nem fog direkt szoftverfejlesztéssel foglalkozni. Az IT-ipar önállóan értékesítve hazánk szellemi vagyonának javát órabérben viszi a jórészt export-piacra, ezért nemzetgazdasági szinten előnyösebb lenne e tudást komplexebb módon magasabb feldolgozottságú termékekbe beépítve értékesíteni. Így egyéb hazai képességeinket (kereskedelmi, gépészeti) is magasabb áron lehetne exportálni.

Véleményem szerint a következő évtizedekben a fentiek helyett inkább az élelmiszeripar, a pénzügyi szolgáltatások, az idegenforgalom, a gépipar, a vegyipar és a gyógyszeripar lehet húzóágazat. Hiba lenne ezek közül egyet is a többi hátrányára előtérbe helyezni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!