Heves viták tárgya lett a munkaidő korlátozása

A tervezett módosítás két legfontosabb területe az úgynevezett kívül maradás intézménye, valamint az ügyeleti idők elszámolásának új rendje. A kívül maradás intézménye arra szolgál, hogy ha a munkavállaló és a munkaadó erről külön megegyezik, a heti 48 óránál is több munka végezhető. Ezt az intézményt több tagországban alkalmazzák. Egyes tagországok támadják ezt a lehetőséget, megszüntetésére törekednek, mások viszont fenntartásáért harcolnak.

Ladó Mária elmondta: Magyarországnak elfogadható a megszüntetés és a fenntartás is, illetve az, ha szigorúbb követelményekhez kötik ezt a lehetőséget. Így például annak előírása, hogy minden esetben a kollektív szerződésen túl a munkavállaló és a munkaadó írásos szerződése is utaljon a többletmunka vállalására. Az is a szigorítás része lehet, hogy a munkavállalóknak legyen lehetőségük időközben elállni ettől a formától.

A másik vitás kérdés - utalt rá Ladó Mária - az ügyeletek elszámolása. Az Európai Bíróság egyedi ügyben hozott döntése alapján Németországban az ügyeleti idő egészét munkaidőként számolják el. Az indoklás szerint a dolgozó az ügyelet alatt akkor is rendelkezésre áll a munkaadó által kijelölt helyen, ha nem végez munkát. Ezért ezt az időt nem lehet pihenőidőként figyelembe venni.

A német egészségügyben mindez orvoshiányt és többmilliárd eurós többletfinanszírozási igényt jelentett. Összesen négy tagállamban számít az ügyeleti idő egésze munkaidőnek, a többiben viszont nem, ezek között van Magyarország is. Olyan módosításra lenne szükség, amely garantálná a kellő pihenést a dolgozóknak, ugyanakkor nem jelentene túlzott anyagi és szervezési terhet a nagyarányú ügyelettel dolgozó ágazatokra vonatkozóan, így főként az egészségügyben. (MTI)

Kapcsolódó anyagok
Nem 48 óra lesz a maximális munkaidő
A munkaidővel élnek vissza leginkább a hazai munkáltatók