A társaság további egy évre, 2009-re megkapta a működési engedélyt az adóhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályától - tette hozzá az ügyvezető.
Vajtó Lajos hangsúlyozta, hogy a magyar lóversenyzés 2008-ban annyi támogatást kapott, mint a legeredményesebb öt olimpiai sportág. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) korábbi tájékoztatása szerint 800 millió forint támogatás jutott a társaságnak a lóversenyeztetés fenntartására.
A magyar lóversenyzés egyébként a régióban élen jár: 2008-ban 33 galopp és 53 ügető versenynapot tartottak, míg a Ausztriában mindössze 20, Szlovákiában pedig 25 versenynap volt.
Az ügyvezető elmondta, hogy a lóversenyfogadás szervezése mindaddig veszteséges tevékenység marad, amíg nem épül ki országos fogadási hálózat megfelelő informatikai infrastruktúrával. Ez a becslések szerint mintegy ötmilliárd forintba kerülne. Ezért van szükség a privatizációra, hogy ez megvalósulhasson és a tevékenység nyereségessé váljon. A társaság megtette a szükséges lépéseket a magánosítás előkészítésére, az a továbbiakban a privatizációs stratégiától függ - mondta Vajtó Lajos.Egy privatizációs kísérlet már kudarcba fulladt 2008-ban.
A Pénzügyminisztérium az év márciusában eredménytelenné nyilvánította a lóversenyfogadásra és a bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére kiírt - 20 éves koncesszióra szóló - pályázatot. Ezzel egy időben - a sikeres koncessziós pályázat hiányában - eredménytelenül zárult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő privatizációs pályázata a két állami tulajdonú "lovi" cégre, a Kincsem Parkot birtokló és üzemeltető Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. eladására.
Magyarországon jelenleg a totalizatőr játék honos, bukmékeri rendszerű fogadás nincs. A totalizatőr játékban a fogadásszervező a játék díjából befolyt összeg meghatározott hányadát fizeti ki a nyertesek között nyereményként. A bukmékeri fogadásban a fogadásszervező a fogadó játékosnak nyereményszorzó alapján pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodás szerint fizeti ki.
