2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Elkészült a hazai gyorsforgalmi utak és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja, amelyet a kormány 2027-ig szóló gördülőtervként fog elfogadni.

A terv négy ciklusra osztva, 2014-től 2016-ig, 2017-től 2020-ig, 2021-től 2024-ig és 2025-től 2027-ig határozza meg a fejlesztési feladatokat - mondta Ajtay Szilárd, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója a Közlekedéstudományi Egyesület keddi fórumán, Szekszárdon. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján közzétett program kidolgozása során 193 projektelemet vizsgáltak meg, rangsorolták az országban lévő összes gyorsforgalmi és főúthálózatot érintő igényt.

Az első ciklusban kezdődik meg az M4-es kiépítése Debrecentől az országhatárig, megteremtve a kapcsolatot az észak-erdélyi autópályához, megépítik a 44-es főutat Békéscsabáig, valamint befejezik az M43-as utat. A második ciklus tervei között szerepel a Székesfehérvárt az M5-ös autópályával összekötő M8-as gyűrű építésének elkezdése, amely az ország központi, telített zónáját tehermentesíti; az M8-as Székesfehérvár és Dunaújváros közti szakasza a harmadik szakaszban épülne meg, ugyanekkor, 2021 és 2024 között befejeződne az M4-es, valamint az M9-es út Kaposvártól az 53-as főútig tartó szakasza.

A negyedik ciklus tervei közt szerepel több autópálya egy-egy szakaszának bővítése; így az M7-es Székesfehérvár és a Balaton közötti szakaszán, a főváros felé haladó pályatesten, valamint az M3-as és az M5-ös egy-egy részén. Az M1-es sávbővítésére már a harmadik szakaszban sor kerül. A tanácsadó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy bár ezeknek a fejlesztéseknek korábban meg kellene történniük, a tervezők a jelenlegi sugaras úthálózat bővítése helyett az elmaradott térségek feltárását célzó projekteket részesítették előnybe.

A kormány elé kerülő gördülőterv megvalósítása a finanszírozási feltételektől függ. A minisztériumi vezetők hangoztatják, hogy a gyorsforgalmi úthálózat nem lesz hangsúlyos, és Brüsszel sem akarja a közúthálózat fejlesztését finanszírozni - tette hozzá. Ajtay Szilárd megjegyezte: a tervezők mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy a dunaújvárosi és a szekszárdi Duna-hídhoz hasonló helyzet jöjjön létre. A két hídon jelenleg csekély a forgalom, mivel egyik oldalán sincs jelentős gazdasági potenciál, és a hozzá vezető utak sem készültek el - mondta a tanácsadó.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!