Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az állások betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. A szakértők szerint azonban tévedés erre csupán országspecifikus tendenciaként tekinteni, és átmeneti megoldások sikerében bízni. A pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek, hiszen esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert HR-eszköztár.

Több mint félszáz személyzeti döntéshozó (HR-es) megkérdezésével végzett kutatást 2016 végén a Codecool, a pályakezdő informatikusok kilátásairól a foglalkoztatók szemszögéből. Noha a szakmai sajtó egyre magasabbra emeli a licitet a betöltetlen álláshelyek becslésekor, nem állt igazán rendelkezésre megbízható körkép arról, hogy a kétségbeesésen túl mit is tesznek valójában a cégek a probléma orvoslásáért és hogy látják az utánpótlás esélyeit.
 
A legtöbb gond ezeknek a pozícióknak a betöltésével lehet (Codecool) 

Fontos jelenség, hogy a gazdasági fejlődés nyomán az IT-munkaerőre nem csak az IT-specifikus vállalatoknál van igény, ezért a megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekomcégek és szolgáltatói központok.

Erős egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma valós, a média nem túloz a probléma mibenlétét illetően, legfeljebb abban, hogy ez milyen hatással van a bérszínvonalra. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy túlzóak a potenciális bérekről szóló jóslatok a kezdő pozíciókat bemutató körképeknél.

Nem lesz enyhülés

A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában résztvevők.

Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele kategorizálta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek,
 
a megkérdezettek 84 százaléka a szoftverfejlesztést
 
jelölte meg, mint tipikus hiányszakmát az IT-szakmák között. A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók jelentik a kritikus területek második hullámát, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.

Az a néhány ember, aki a jelenre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy utánpótlásban „nincs pozíció, amivel gondja lenne”, az a jövőre vonatkoztatva már ezt nem tudta megerősíteni. Az élboly továbbra is változatlan, sőt még erősödött is: a szoftverfejlesztők megtalálása a jövőben még inkább átlagon felüli kihívásként nyomasztja a HR-eseket.

Újoncoknak áll a zászló

„Ugyanakkor a tendencia nyertesei a juniorok,
 
elmondható, hogy az informatikai szakmában a legalacsonyabb jelenleg a belépési korlát” – hívta fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője: míg más szakmákban az első munkahely megszerzése, és a korai évek tapasztalatszerzése komoly önfeláldozással jár és csak nagy szerencsével abszolválható, a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket, vagy pályamódosítókat.

Nem szegi kedvüket

Noha a HR-esek borúlátóan nyilatkoznak a jelenről és a jövőről, ugyanakkor szerencsésnek mondhatják magukat: a vállalatok vezetése elismeri a problémájukat, megadja számukra a támogatást, és változatos eszköztárral próbálkozhatnak úrrá lenni a helyzeten. Ehhez ugyanakkor nem igazán állnak rendelkezésre munkaerőpiaci előrejelzések még a nagy cégeknél sem, és rendszeresen felül kell vizsgálni a HR-stratégiát, mégis törekvőek, hogy kezeljék a helyzetet.

A megkérdezett cégek kétharmada él a kafetéria nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor csak a cégek harmada vállalkozik arra, hogy szükség esetén bért emeljen , hogy a munkaerőhiányt csökkentse, vagy a meglévő munkavállalóit jobban megtartsa. Az eszközök között előszeretettel használják a megkérdezett cégek az állásbörzéket, illetve rendszeresen alkalmaz fejvadászt a cégek kétharmada. Ugyanakkor néhány, kifejezetten az informatika esetében sikerrel kecsegtető eszköz marad a sor végén. Speciális toborzási megoldásként ismertek a nyílt napok, a cégek negyede él csak ezzel az eszközzel, ennél is kevesebben írnak ki pályázatokat, vagy keresik ágazati szövetségek segítségét.
 

Az irányított oktatásé a jövő

Nem igazolta szignifikánsan a kutatás azt a közkeletű vélekedést, hogy rosszabb a frissen végzettek felkészültsége, vagy hogy túlzottan a pénz motiválná a juniorokat. Ugyanakkor egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy lojalitást elérni nehéz a pályakezdők esetében. A kutatásban résztvevő cégek többsége együttműködik köz- és felsőoktatási intézményekkel, valamint tréningcégekkel a munkaerőpótlás és -képzés területén. Ugyanakkor a privát oktatási központoknak a felvevőpiacra szabható képzési programjukban rejlő lehetőségeket még nem használják ki eléggé a cégek. Bíztató ugyanakkor, hogy megvan a nyitottság az ilyen oktatási partnerek felé. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón felszólaló HR-vezetők egyetértettek abban, hogy mivel hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.