A GVH feltárta, hogy a Raiffeisen Bank 2002 tavaszától, a Budapest Bank pedig 2004 novemberétől honlapján, rádió és televíziós reklámokban sajtóhirdetéseken és szórólapokon azt ígéri a fogyasztóknak, hogy azok meghatározott ideig (42, illetve 45 napig) kamatmentesen használhatják hitelkártyájukat.
A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, valamint a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles. Továbbá a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege).
Ha a fogyasztók tájékoztatása a kamatmentes időtartam hosszáról is szól, az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az időtartam csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon egy nappal csökken.
A fogyasztók nem ismerik jól a kamatmentes periódust
A fentieket támasztják alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérésének megállapításai is, amelyek szerint a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel. A pénzügyi intézmények számos kiadványban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, azonban a tájékoztatás módja fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen” ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően.
Az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybe vett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész.
A Budapest Bank honlapján elhelyezett, a vizsgált időszakra vonatkozó kutatási eredményekből ugyancsak megállapíthatóan sok ügyfél (a kártyabirtokosok egyharmada) használja kártyáját készpénzfelvételre, illetve az ügyfelek nem elhanyagolható része számára a hitelkártyához kapcsolódó akár 45 napos kamatmentes pénzhasználati periódus vonzónak számít, valamint a hitelkártya kiválasztásakor fontos szempont a kamatmentes periódus hossza.
Milliós bírságok
A GVH megállapította, a Raiffeisen Bank és a Budapest Bank által kibocsátott kártyákkal kapcsolatos tájékoztatások alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. Így GVH úgy döntött, hogy a Raiffeisen Banknak 9 millió, a Budapest Banknak pedig 12 millió forint bírságot kell fizetnie, áll a társaság közleményében.
A GVH még 2006 tavaszán indított eljárást elsőként az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében.
