A korábbiakhoz hasonlóan szerdán is eredmény nélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól a VDSZSZ és a MÁV képviselői a sztrájkigényekkel kapcsolatos egyeztetésen.
Mit szeretne a VDSZSZ?
A szakszervezet a tárgyalások kezdete óta nem változtatott álláspontján: tíz százalékos többletbéremelést követel a kiszervezett MÁV-társaságok munkavállalóinak a megajánlott 6,9 százalék felett, emellett a korábbi munkabeszüntetésekben érintett három társaság (MÁV Zrt., MÁV Start Zrt., MÁV Gépészeti Zrt.) dolgozói számára (ez mintegy 35 ezer vasutast jelent) nettó 250 ezer forint egyszeri kifizetését kéri a MÁV Cargo Zrt. privatizációs bevételéből. Időközben mindez kiegészült azzal a két követeléssel, hogy a vasutasok – az idei, a tervezettnél nagyobb infláció ellensúlyozására - kapjanak 1,1 százalékos béremelést, illetve a korábban bezárásra szánt 38 vasúti szárnyvonalon maradjon meg a személyszállítás.
Nem sikerült megegyezni a munkabeszüntetés idején biztosítandó elégséges szolgáltatásokról sem. Míg a szakszervezet elfogadhatónak tartja az elégséges szolgáltatásra még 1995-ben megkötött egyezségben foglaltakat (ez szerintük minden vonalon két vonatpár, a főváros elővárosában további húsz vonat közlekedtetését jelentené), addig a MÁV szerint ennyi vonattal - a körülmények változása miatt - ma már nem lehet biztonságosan megoldani a közlekedést, mondta el az mfor.hu-nak Sigulinszki Tibor, a MÁV szóvivője.
Tizenegymilliárdból megoldható lenne
Ami a követeléseket illeti, a vasúttársaság álláspontja továbbra is az, hogy azok "irreálisak és teljesíthetetlenek, nincs meg hozzájuk az anyagi fedezet." A VDSZSZ viszont úgy véli, ezek az igények megalapozottak, s a tíz százalékos többletbéremelés hárommillliárd forintból, a 250 ezres egyszeri kifizetés pedig mintegy nyolcmilliárd forintból megoldható lenne, közölte az mfor.hu-val Bárány Balázs, a szakszervezet alelnöke.
Némileg egyszerűbbnek tűnik a 38 bezárásra ítélt, alacsony forgalmú mellékvonal ügye: a Szabó Pál vezetésével felállt új minisztérium ugyanis megváltoztatta elődje, a liberális vezetésű Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntését, így az állam nem csak az eredetileg tervezett 26, hanem mind a 38 vonal esetében megrendeli a vasúti személyszállítási közszolgáltatást az idei évre.
Igaz, a VDSZSZ alelnöke szerint ez még nem elég, hiszen azok fejlesztésére is szükség lenne. "A fenti vonalakon sok helyütt csak 10-20 kilométer/órás sebességgel tudnak araszolni a vonatok, tehát fel kellene újítani a pályákat. Amíg ez nem történik meg, addig ne is várják, hogy nőni fog az utasok száma” – emelte ki kérdésünkre Bárány Balázs.
Az eddigi tapasztalatok alapján mindenkinek érdeke lenne, hogy valamilyen módon – például a helyi önkormányzatok bevonásával – életben maradjanak ezek a vonalak. A 2007. márciusban a személyszállítás elől bezárt 14 vonal nagy részét ugyanis a teljes lepusztulás fenyegeti: egyes szakaszokon a síneken kívül már a talpfákat is ellopták, így a végleges felszámolás esetükben csak idő kérdése.
Bármikor jöhet az újabb sztrájk - a vasutasnapot kivéve
Ugyanígy csak idő, pontosabban napok kérdése, mikor tör ki az újabb vasutassztrájk: Gaskó Istvánnak, a VDSZSZ elnökének július elsejei közlése szerint ugyanis amennyiben nem lesz előrelépés a tárgyalásokon – márpedig eddig nem volt -, két héten belül, azaz július 15-ig folytatják akciójukat.
Bárány Balázs a sztrájk napját nem kívánta megnevezni, annyit azonban lapunknak elárult, hogy a vasutasnapon (július 12-én) biztosan nem lépnek akcióba, illetve amennyiben munkabeszüntetésre kerül sor, azt a sztrájknap előtti nap délutánján bejelentik.
A kialakult helyzetre mi sem jellemzőbb, hogy a két fél csak abban ért egyet: a fél éve tartó tárgyalásokon - mint azt Bárány Balázs megjegyezte - "az égvilágon semmilyen előrelépés nem történt". "Kezdetben úgy tűnt, hogy a tárca új vezetése kedvezően befolyásolja majd az egyeztetéseket, azonban mára kiderült: tévedtünk" – tette hozzá a VDSZSZ alelnöke.
Igaz, a szakszervezet saját tagsága felé némileg mást kommunikál: a legújabb, a munkabeszüntetésben való részvételre buzdító plakátjain azt állítja, hogy "Soha nem voltunk még ennyire közel a megállapodáshoz. Vegyél részt Te is a VDSZSZ sztrájkjában: csapjunk még egy nagyot az asztalra!"
Az érdekképviseleti szerv többek között azzal érvel, hogy a munkabeszüntetés igenis hatásos eszköz: szerintük a korábbi sztrájkoknak oroszlánrészük volt abban, hogy idén májusban mégsem szűnt meg a személyszállítás a már említett 12 vonalon.
Csökkent a sztrájk hatékonysága
Ha a VDSZSZ beváltja fenyegetését, akkor idén már ötödik alkalommal válhat teljesen kiszámíthatatlanná a vasúti közlekedés az ország minden területén. A szakszervezet először február elsején hirdetett sztrájkot, amit aznap délben felfüggesztett, majd február negyedikén újrakezdett, február 7-én délben megszakított, február 25-én nulla órakor ismét újraindított, majd még ugyanaznap kilenc órakor felfüggesztett. Az utolsó akcióra április 7-én került sor, amely nulla órától tíz óráig tartott.
Az idő előrehaladtával egyébként egyre kisebb fennakadást okoztak a MÁV hálózatán a munkabeszüntetések. Február 1-jén 1708 vonatból 351 (20,5 százalék), február 4-én 3476 vonatból 1400 (40,3 százalék), február 5-én 3425 vonatból 998 (29,1 százalék), február 6-án 3527 vonatból 1329 (37,7 százalék), február 7-én 1393 vonatból 664 (47,7 százalék), április 7-én pedig a vonatok 62 százaléka (1164-ből 722 vonat) közlekedett.
Ezzel párhuzamosan a megmozdulás támogatottsága a forgalmisták körében egyértelműen csökkent: április 7-én a pályavasút területén a 2808 munkára vezényelt dolgozó közül 2713 megjelent a munkahelyén, közülük 45 fő sztrájkolt, 2668 dolgozott a nappalos műszakban, azaz a forgalomirányítóknak csupán 1,6 százaléka nem vette fel a munkát. Összehasonításul: a február eleji sztrájknapokon ez arány még 9-10 százalékos volt, s az áprilisi mutató alacsonyabb a február 25-i akció támogatottságánál is. (Akkor a forgalmistáknak 4,7 - éjjeli műszak -, illetve 2,6 százaléka - nappali műszak - vett részt a munkabeszüntetésben.)
Igaz, a MÁV Start foglalkoztatásában álló jegyvizsgálók és kocsivizsgálók körében ennél nagyobb volt az akció támogatottsága: a cégnél április 7-én 2012 dolgozó jelent meg munkahelyén, 286 fő (14 százalék) sztrájkolt, 1726 fő dolgozott.
Csütörtökön újabb kör
A VDSZSZ újabb akciójának hatását nehéz lenne megjósolni, annyi azonban biztos, hogy a vasúti közlekedés ismét kiszámíthatatlanná válik majd. Mindennek elkerülése érdekében a felek csütörtök reggel kilenc órakor - immár negyvenkettedszer - ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. A fentiek alapján azonban érdemi előrelépésre esély már csak elméletileg van.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
