A GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 tavasza óta vesz részt az 1996 óta a Corvinus Egyetem által koordinált Fogyasztói Bizalom Index felmérésben. Az index a háztartások tartós fogyasztás cikkek iránti vásárlási hajlandóságáról, jelenlegi anyagi helyzetüknek az egy évvel korábbihoz viszonyított megítéléséről, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokról valamint az ország következő 12 hónapban és elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítéléséről ad számot. A legfrissebb jelentés szerint a komplex FBI javult a 2005 júniusában mért szinthez képest. Az FBI így most magasabb, mint tavaly szeptemberben, sőt utoljára 2002-ben ért el ilyen magas értéket.
Az FBI javulásához legnagyobb mértékben az ország következő 12 havi gazdasági helyzetére vonatkozó várakozások kimagaslóan nagyarányú - mintegy 30 pontos - növekedése járult hozzá. A megkérdezettek közel 30 százaléka gondolja úgy, hogy az ország általános gazdasági helyzete ma jobb, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel egyidejűleg a következő egy év gazdasági helyzetével kapcsolatban optimistán nyilatkozók aránya 10 százalékponttal magasabb, mint egy negyedévvel ezelőtt, s elérte a 27 százalékot.
Az FBI-hez hasonló trendet mutat a Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI): az FVI - melynek három összetevője arról ad számot, hogyan ítélik meg a háztartások a következő 12 hónapban várható anyagi helyzetüket, hogyan látják az ország pénzügyi helyzetét a jövő évben és a következő öt évben - szintén nőtt mind a negyedévvel ezelőtti, mind a tavaly, illetve a 2003 szeptemberében mért értékekhez képest.
Szeptemberben a megkérdezettek 64 százaléka ítélte úgy, hogy családja ugyanolyan, vagy jobb anyagi körülmények között él, mint egy évvel korábban (júniusban ugyanez az arány 54 százalék volt). 38 százalékról 46 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban az elmúlt évinél magasabb jövedelemre számítanak. Háromnegyed éve most először csökkent a munkanélküliség növekedését prognosztizálók aránya, illetve júniushoz képest jelentősen (12 százalékponttal) kisebb azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő árakra számítanak.
A most közzétett GfK Jelentésből kitűnik, hogy a Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) az előző negyedévhez hasonlóan ismét emelkedett és értéke elérte a 171-et.
Júniusban csupán minden tizedik ember tartotta alkalmasnak az időt arra, hogy egy tervezett nagyobb vásárláshoz hitelt vegyen fel, őszre azonban 16 százalékra nőtt azoknak az arány, akik nem vonakodnának valamilyen kölcsön igénybevételétől. Stagnál azoknak az aránya, akik szerint most érdemes tartós fogyasztási cikket vásárolni, ugyanakkor csupán 44 százalék azoknak az aránya, akik szerint lakásuk értéke nőtt az elmúlt egy évben. Ez utóbbi mutató értéke még soha nem süllyedt 50 százalék alá, derül ki a GfK felméréséből.
