Megtette az első lépést a "jó kályhává" válássá vezető úton a Főtáv: "a nyáron hűt, télen fűt" mottó jegyében a cég idén nyáron - tesztjelleggel - elindítja távhűtési szolgáltatását.
Hűtés dupla áron
A kísérleti alanyok szerepét a csepeli Rákóczi Liget lakópark négyszáz lakásának néhány ezer lakója vállalta magára, akiknél a Főtáv leánycége, a Csepeli Hőszolgáltató (CSHSZ) Kft. hűti majd a levegőt úgynevezett abszorpciós készülékek segítségével. Ezekben hőt használnak hűtési célra, majd az így lecsökkentett hőmérsékletű víz vezetékeken jut el a lakásokba, amelyekben úgynevezett klímakonvektoros (fan-coil) hűtő-fűtő berendezéseken keresztül fejti ki hatását.
Az új szolgáltatás egyértelműen a prémium kategóriába tartozik, ami az árfekvésén is meglátszik - míg a fűtés gigajoule-onként, áfa nélkül 2386, addig a hűtés 4171 forintba, azaz csaknem duplájába kerül a CSHSZ-nél. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy a nyári számla kétszerese lenne a télinek, hiszen a - távfűtéshez hasonlóan - lakásonként szabályozható távhűtést valószínűleg nem napi 24 órában és nem minden nap veszik majd igénybe a ligetlakók.
Ezzel együtt is kérdéses, hogy távhűtéssel vagy a meglehetősen sok áramot fogyasztó légkondicionáló berendezésekkel lehet-e olcsóbban hűteni a lakásokat. Balog Róbert, a Főtáv szóvivője az mfor.hu ezt firtató kérdésére annyit válaszolt: természetesen végeztek számításokat erre vonatkozóan, és a költségalapú árazást úgy alakították ki, hogy az versenyképes legyen a légkondikéval. A cég álláspontja szerint összességében a hűtési ár kedvezőbb az elektromos klímákkal elérhetőnél.
Lekötik a feles kapacitásokat
Igaz, kifejlesztői szerint a távhűtés legnagyobb előnye nem is fogyasztói árában, hanem környezetbarát voltában, hatékonyságában és energiatakarékosságában rejlik.
"Nyáron a Főtáv kapacitásainak mindössze tíz százalékát használja ki. A távhűtéssel ezt az arányt növelni tudjuk, ezzel párhuzamosan csökken a légkondi-használat, és így a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozó-mennyiség, na meg a szén-dioxid kibocsátás is" - magyarázta a szóvivő.
A Főtáv egyébként már csaknem egy évtizede folytat tárgyalásokat távhűtésről különböző cégekkel, azonban eddig nem sikerült áttörést elérni. Balog Róbert szerint most változhat a helyzet - egyrészt olcsóbb lett a távfűtés, másrészt a csepeli projekt konkrét tapasztalatokkal és referenciával szolgál majd a hazánkban még újszerű technológiára.
Jönnek a távhűtött plázák?
Ezzel együtt a távhűtés kezdetben nem a lakosság, hanem a nagyfogyasztók, így például közintézmények, kórházak, bevásárlóközpontok körében nyerhet teret - velük már jelenleg is egyeztet a Főtáv. Emellett elsősorban az új építésű, prémium szolgáltatásokat kínáló lakóparkoknál terjedhet el - a már meglévő ügyfeleknél, például panellakóknál kevésbé, mivel ők a beruházással (például falhűtés) járó költségeket valószínűleg nem vállalnák.
Balog Róbert összességében úgy véli, hogy 2010-től nőni fog a távhűtést igénybe vevő fogyasztók száma, drasztikus bővüléssel azonban egyelőre nem szabad számolni. Ehhez - tette hozzá - a szabályozás változására, megfelelő energiapolitikára lenne szükség. Példaként Bécset hozta fel, ahol az újépítésű, távfűtéses lakásokban már nem építenek ki párhuzamosan több energiaellátó rendszert.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
