Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a felelősséget először a gyártókra hárították, ez azonban nem célravezető, mivel a probléma sokkal összetettebb annál, minthogy a fogyasztott étel mennyi kalóriát tartalmaz. Az ügy egyik megoldása lehetne egy uniós szabályozórendszer, mely a tagállamokban kötelezővé tenné a gyártóknak a felelősségteljesebb termékcímkézést. Például csak akkor lehetne egészségesként feltüntetni egy terméket, ha az tudományosan alátámasztható.
Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének képviselője szerint a jövőben Magyarországon is várható, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok felülvizsgálják termékpalettájukat és az igényeknek megfelelően átalakítják azt. Marketing-kommunikációs szempontból akár jól is járhatnak az élelmiszer-ipari cégek, hiszen az egészségesebb táplálkozás iránt megugró igény segíthet a nagyobb haszonnal értékesíthető, 'alakkímélő' élelmiszerek eladásában, derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.
Itthon is támadásokra számíthatnak a gyorséttermek
A jövőben nagyobb felelősséget kell vállalniuk az élelmiszer-ipari vállalatoknak az elhízás problémájával kapcsolatban, ugyanakkor az iparág szereplőit támadó civil szervezeteknek is fel kell ismerniük, hogy a médiának szóló akcióikkal csak visszahúzódásra kényszerítik a gyorsétterem-láncokat, idézi a Weber Shandwick elemzését a Napi Gazdaság.
