2001. november 19. 11:00

Az elmúlt három évben dinamikusan növekedett a háztartások és azon belül is a lakosság által felvett hitelek állománya - derül ki az MNB a Jelentés a pénzügyi stabilitásról címmel közzétett tanulmányából.

A nemzetközi összehasonlításból az is kitűnik, hogy Magyarországon az alacsonyabb megtakarítási hajlandóság nem eredményez számottevő kockázatot a háztartási szektorban. A kisvállalkozások és a lakosság bruttó pénzügyi vagyona ugyanis az összjövedelemhez viszonyítva alacsony, ezen belül az eladósodottság mértéke jóval elmarad a fejlett gazdaságokban tapasztalt jellemző adatoktól. A jelentés szerint a lakosság portfoliójában a kockázatosabb eszközök súlyának csökkenését figyelhettük meg az idei év első felében. Ezt bizonyítja, hogy a forintnak az árfolyamsáv kiszélesítését követően bekövetkezett felértékelődése és a magasabb árfolyamkockázat hatására a magyarországi háztartások számottevően csökkentették devizabetéteiket. A magyar háztartások pénzügyi vagyonában részarányukat tekintve 1995-ben még jellemzően 17-18 százalékos szinten álltak a devizabetétek, ez 2001-re 11 százalék alá csökkent, ami azt jelenti, hogy 1 százalékos forintárfolyam-változás a teljes vagyon értékét 0,1 százalékkal módosítja.

A háztartások betételhelyezési döntéseit - a jegybanki összegzés szerint - elsősorban az inflációs kilátásokkal kapcsolatos várakozások és a bizonytalanság határozták meg az elmúlt hat évben. Az 1995-től eltelt időszakban némi késleltetéssel a hazai infláció alakulásának megfelelően növelték vagy csökkentették a forint- és devizabetétek relatív súlyát az összbetétállományban. Az ez év júniusában tapasztalt devizabetét-kivonást az motiválta elsősorban, hogy az árfolyamsáv kiszélesítését követően a forint erősödésére és az árfolyamkockázatok megnövekedésére számított a háztartások döntő többsége - derül ki a jegybanki összegzésből.

A piaci kockázatot hordozó befektetések kedvezőtlen árfolyam- illetve hozamalakulása azt eredményezte, hogy a lakosság és a kisvállalkozások a pénzügyi vagyonon belül lecsökkentették a jelentős kockázatot hordozó eszközök arányát. Így megtorpant az a korábbi évekre jellemző tendencia, hogy tőzsdei részvényekbe vagy befektetési jegyekbe vigyék át a megtakarítások jelentős részét. Idén nem nőtt tovább a bankrendszeren kívüli befektetések részaránya a háztartások pénzügyi vagyonán belül.