Jól képzett, de hiányos nyelvtudású a hazai munkaerő

Alacsony bérszínvonal, kisebb járulékos bérköltség, kevés jogszabályi korlátozás a munkaidő és a munkaszerződések kapcsán, rendkívül motivált és képzett munkaerő - így látják Magyarországot és a többi közép-kelet európai országot kontinensünk nyugati felén.

[ajanlo=474][igazitas=left/]Mindemellett már ebben a térségben is kialakultak a magas és az alacsony bérű országok, hiszen az átlagos bruttó munkabér 2004-ben a lettországi 300 és a szlovéniai 1106 euró között mozog - írja a Világgazdaság. Átlagosan havi 579 euróval Magyarország ugyan elmarad az éllovastól, de a vezető beosztású munkavállalók bére már eléri a világszínvonalat.

Ezeket a kijelentéseket a Magyarországon és Prágában működő német külkereskedelmi kamara, a Bfai német külgazdasági ügynökség, valamint a Kienbaum Management Consultants különböző tanulmányaiból szűrhetjük le.

Az egyik felmérés adataiból kiderül, hogy a fizikai munkások kisebb mértékben élvezhetik az elmúlt évek bérnövekedését, mint az ügyvezetők, ez a főszabály Kelet-Közép-Európa egészét tekintve érvényes. A nemzetközi vállalatoknál jóval nagyobbak a fizetések, mint a hazaiaknál.


A térség munkavállalóinak műszaki képzettségét egyöntetűen jónak ítélik meg a betelepülő vállalatok. Nehézséget általában az idegen nyelvet is beszélő műszaki szakember hiánya jelenthet. A munkáltatóknak az alacsony mobilitással, a szerény költőzési hajlandósággal is meg kell küzdeniük, különösen akkor, ha az adott fővároson kívüli tevékenységhez kívánnak megnyerni vezetőket.

A cégautó biztosítása Csehországban és Magyarországon főként az értékesítők körében alapjuttatás. Cégautót rendszerint annál gyakrabban adnak, minél magasabban áll a vezető a vállalati hierarchiában. Magyarországon a felmérésben részt vett vállalatok vezetőinek 66 százaléka kap cégautót: az ügyvezetők 93, a felső vezetők 60, a második vezetői szinten 50 és a harmadikon 39 százalék élvezi a juttatást - áll a Világgazdaságban.