A BP figyelmeztette a kongresszust, hogy amennyiben az amerikai honatyák eltiltják a céget a további tengeri fúrásoktól, az olajvállalatnak nem lesz pénze az olajszennyezés okozta károk kompenzálására és a Mexikói-öböl partvidékének megtisztítására - közölte a The New York Times.
A BP vezetősége ugyanakkor cáfolta, hogy kihátrált volna az amerikai kormánynak tett ígérete mögül, amelynek értelmében 20 milliárd dollárt helyez letétbe egy jóvátételi alapba.
Az olajipai vállalatok egyébként a BP katasztrófája óta számos erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy biztosítsák Washington: olyan óvintézkedéseket vezettek be, amelyek megakadályozzák, hogy egy, a Deepwater Horizonéhoz hasonló baleset ismét bekövetkezhessen.
Az Obama-kormányzat a tervek szerint legkésőbb november 30-án dönt majd arról, hogy visszavonja-e a BP-baleset után a mélytengeri fúrásokra meghirdetett moratóriumot. A The Wall Street Journal szerint a kormány a tiltás szelektív felfüggesztéséről is dönthet, azzal az indoklással, hogy a különböző típusú olajplatformok eltérő szintű a biztonsági kockázatot jelentetnek.
Az amerikai képviselőháznak a BP-katasztrófa körülményeit vizsgáló energetikai és kereskedelmi bizottsága felszólította a csütörtökön kigyulladt tengeri platform tulajdonosát, a Mariner Energy-t, hogy szeptember 10-ig számoljon be a beleset okairól.
A szerencsétlenül járt platform egyébként, a BP áprilisban megsemmisült tornyával szemben nem mélytengeri kutatófúrást végzett, hanem - a karbantartás idejére üzemen kívül helyezett - kitermelő állomás volt. Szakértők szerint ezért a Vermillion 380-as tevékenysége sokkal kisebb kockázattal járt, mint a Deepwater Horizoné.
MTI
