A Központi Statisztikai Hivatal a háztartások jövedelmének és fogyasztásának színvonala és szerkezete című kiadványa szerint az élelmiszer és alkoholmentes italok arányának 6 százalékpontos csökkenése 2002 után következett be, 2005-ig tartott, 2006-ban viszont már némi növekedés mutatkozott.
Az átlagosnál magasabb árváltozás miatt folyó áron számítva kicsit emelkedett, és 2006-ra megközelítette a 20 százalékot a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok részaránya az összes fogyasztási kiadáson belül.
A közlekedés és szállítás, valamint a hírközlés összkiadáson belüli hányada 3, illetve 2 százalékponttal emelkedett. Az első a gépkocsi-fenntartási költségek emelkedésének tudható be, az utóbbi a mobiltelefon- és az internethasználat terjedésével magyarázható.
A leggazdagabbaknál fejenként 1,8 millió jövedelem
A felső jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem átlagosan 1 millió 824 ezer, a legalacsonyabb jövedelmű népességtizedbe tartozóké évi 319 ezer forint volt. A legalsó népességtizedben 47–53 százalékos, a tizedikben 81–17 százalékos volt a munka, illetve a társadalmi jövedelmek aránya. A jövedelemegyenlőtlenség 5,7-szeres, 2000-hez képest némi növekedést mutat.
A megkérdezett háztartások átlagosan 2006-ban a folyamatos megélhetéshez fejenként havi 80 ezer forintos jövedelmet társítottak, a nagyon szűköshöz ennek valamivel több mint felét, a nagyon jó megélhetéshez pedig az átlagos több mint kétszeresét. A folyamatos megélhetéshez átlagosan szükségesnek vélt összeg nagysága azonban függött a háztartások tényleges jövedelmi helyzetétől - derül ki a kiadványból.
A kiadvány szerint a bruttó jövedelem valamivel kevesebb mint 70 százaléka munkajövedelem, 29 százaléka pedig társadalmi jövedelem volt. Utóbbi arányának előző évekhez viszonyított enyhe növekedését a KSH a családtámogatások és a nyugdíjrendszer módosításaival magyarázza. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2006-ban átlagosan 1 millió 46 ezer, az egy főre jutó éves nettó jövedelem 840 ezer forint volt, az előző évhez mért növekedés folyó áron 4,6 százalék volt, ez reálértéken minimális, 0,7 százalékos emelkedés.
Egyre többet fogyasztunk
A KSH közlése szerint az összes fogyasztási kiadás egy főre jutó évi átlagos értéke 2000-ben 383 ezer forint, 2006-ban 673 ezer forint volt, reálértéken 27 százalékkal haladta meg a 2000. évit, az előző évhez mérten pedig 0,7 százalékos volt a volumennövekedés.
A háztartásban fogyasztott, vásárolt élelmiszerekre fordított kiadás volumene 2000-től 2006-ra 6 százalékkal emelkedett, a növekedés azonban az évtized első harmadára volt jellemző, 2004-től már folyamatos volumencsökkenés regisztrálható. Ez a házon kívüli étkezésekre fordított kiadások emelkedésével függ össze. A házon kívüli étkezés egy főre jutó összege folyó áron 2,1-szeresére, reálértéken 26,4 százalékkal nőtt hat év alatt.
A tejfogyasztás esett vissza legjobban
A háztartásban fogyasztott élelmiszerek közül a legnagyobb visszaesést a tejfogyasztásban mérték, ami az e termékek magas árai mellett az üdítőital-fogyasztás rohamos térhódításával is magyarázható.
A KSH kiadványa szerint az életszínvonal növekedése és a választék bővülése miatt terjednek a nyugat-európai fogyasztási minták, a hagyományos háztartási gépeket, berendezéseket egyre korszerűbbek váltják fel. A televízió a háztartások 98,5 százalékában színes, a számítógépek száma ugrásszerűen nő: 2006-ra a háztartások közel 40 százaléka rendelkezett személyi számítógéppel, 2,9 százalékuk laptoppal. A mobiltelefon-ellátottság rohamosan nő, 2006-ban a háztartások 79,6 százalékában volt legalább egy készülék, a háztartások csaknem felében egynél több fordult elő. Személygépkocsival a háztartásoknak 47,4 százaléka rendelkezett 2006-ban.
