A tanácsadó cég 834 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével készült tanulmánya azt tükrözi, hogy a befektetők 47 százaléka Kínát tartja a világ legvonzóbb régiójának. Az ázsiai ország idén átvette a vezető helyet Kelet-Európától, amely 33 százalékkal a második helyre csúszott vissza. Harmadik helyen India áll 30 százalékkal, amelyet 21 százalékkal az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország követ. Ez utóbbi ország mutatta fel a legnagyobb fejlődést az elmúlt évben, hiszen tavaly még csak a befektetők 12 százaléka tartotta a legvonzóbbnak, 2006-ban pedig alig öt százaléka.
A befektetői vélemények azonban némileg ellentmondanak a tényeknek, hiszen a tavaly 17,8 százalékkal 1537 milliárd (napi 4 milliárd) euróra emelkedett közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) csak nyolc százaléka érkezett Kínába, és 42 százaléka továbbra is Európába.
A tanácsadó cég nemcsak a munkaerő képzettsége és rugalmassága alapján értékelteti a nemzetközi befektetőkkel a vonzerőt, hanem számos más tényezőt is figyelembe vesznek, amelyek közül a megkérdezettek a politikai és jogi stabilitást, valamint az infrastruktúra fejlettségét értékelték a legtöbbre.
A benyomás és a tények közti különbség Marc Lhermitte igazgató szerint egyfajta kiegyensúlyozottságot tükröz: a befektetők érdeklődése Kína és Kelet-Európa felé mára egyértelművé vált, helyzetük stabilizálódott, de a nagyon gyors fejlődés hatásai számos kérdést vetnek fel. Emellett Kína csak 2050 körül válhat majd a világ vezető gazdasági hatalmává - véli a tanácsadó cég francia vezetője.
Több befektetés, kevesebb munkahely
Meglepő adat, hogy a működő tőke befektetései által létrehozott új munkahelyek száma Európában 18 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a befektetések száma öt százalékkal növekedett. Ennek oka a tanácsadó cég szerint, hogy a kontinens átmeneti időszakot él át: az ipari befektetések egyértelműen csökkentek Nyugat-Európában, a szektorban 46 százalékkal csökkent a munkahelyteremtés, és az új munkahelyek hatvan százaléka a szolgáltató szektorban jött létre. Ez a gyenge dollár és a nyugati fogyasztói piacok beszűkült keresletével együtt eredményezte az új munkahelyek zuhanásszerű visszaesését: 2007-ben összesen 176,5 ezer új munkahely jött létre szemben a 2006-os 215 ezerrel.
Európa dinamizmusát Közép-Kelet-Európa (amelybe Oroszországot is beleszámítják) tartja fönn. A térség az új projektek 28 százalékát vonzza, és 58 százalékot képvisel az újonnan teremtett munkahelyek számában. A növekedés gócpontja Oroszország, de Ukrajna és Törökország is egyre sikeresebb a befektetések vonzásában.
A kelet-európai régióban a nyugat-európai 28 százalékos zuhanással szemben azonban csak hét százalékkal esett vissza a munkahelyteremtés, miközben az új külföldi befektetések száma 15 százalékkal emelkedett. A legtöbb új munkahely Közép-Kelet-Európában továbbra is az iparban jött létre. A jármű-, elektronikai és elektromos ipar az új munkahelyek 50 százalékát generálta. Feltűnő azonban, hogy a régióban a szolgáltató szektorban keletkező új munkahelyek száma 30 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ilyenformán a szolgáltatások területén Közép-Kelet-Európa részesedése lényegesen alacsonyabb mint Nyugat- Európáé (13 százalék a 60 százalékkal szemben).
Munkahelyteremtés: hazánk a hetedik
Európában a legkedveltebb befektetési helyszín továbbra is Nagy-Britannia. A kelet-európai régión belül a rangsor változatlan: a szolgáltató központoknál a többség Lengyelországot választja (amely az összeurópai rangsorban is a második). Magyarország a szolgáltató szektorban lényegében ugyanannyi munkahelyet teremtett mint Lengyelország, vonzerejét tekintve tehát csak hajszál híján szorult a második helyre.
Az új munkahelyek teremtése alapján felállított húszas toplistában Magyarország 11 104 munkahellyel 2007-ben a 7. helyet szerezte meg, így az előző évivel azonos szinten maradt. Első helyen Nagy-Britannia áll Lengyelország előtt, Csehország a harmadik, Oroszország a negyedik, Franciaország az ötödik és Románia a hatodik helyet szerezte meg.
A projektek számát tekintve azonban Magyarország négy hellyel javulva most a kilencedik helyre jött fel: hazánkba érkezett külföldi befektetések száma 25 százalékkal 135-re növekedett egy év alatt (2006-ban csak 108 befektetés történt).
A növekedés elsősorban az ipari gyártás és a logisztika területén mutatkozott. A szolgáltató létesítményekbe történő befektetések aránya stabilan 30 százalék. A kelet-európai régióban Szerbiában (+178 százalék), Oroszországban (+60 százalék) és Szlovákiában (+26 százalék) volt jelentősebb a fejlődés egy év alatt. Románia 150 befektetése hét százalékos növekedést, Lengyelország 146 projektje viszont négy százalékos visszaesést jelent. Csehország 27 százalékos visszaesést mutat.
Ami a jövőt illeti, a befektetők továbbra is Európát kedvelik a legjobban, ezen belül a várható új befektetések helyszínéül a válaszadók 18 százaléka Lengyelországot, 16 százalékuk Németországot, 12 százalékuk Oroszországot jelölte meg. Magyarországot kilenc százalék részesíti előnyben, ezzel a kedvencek rangsorában a hetedik helyen áll az ország, amelyet megelőz Románia (10 százalék). Magyarország mögé szorult Bulgária (8 százalék), Csehország (2 százalék) és Ukrajna (5 százalék).
