Kínzó mérnökhiánnyal küszködik Németország

Az egyesület tizenegy iparág ezer vállalatát érintő kutatásából kiderül, hogy a német vállalatok negyede nehézségekbe ütközik, amikor mérnöki állásokat akar betölteni; a legnagyobb szakemberhiány a vegyipar, az elektrotechnikai ipar, a közlekedési eszközök gyártása és a gépipar területén jelentkezik. Ráadásul a jövő sem biztató, mivel a 2004-ben felsőfokú mérnöki képzésre jelentkezett diákok száma - hosszú idő után először - csökkent, adta hírül az MTI.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Németország munkaerőpiacán jelenleg a frissen végzett elektromérnökök rendelkeznek a legjobb kilátásokkal: amíg a német vállalatok 2004-ben 13 ezer fős utánpótlást igényeltek ezen a területen, addig mindössze 7000 mérnökjelölt kapta kézhez diplomáját a tavalyi évben. A fentiek miatt a vállalatok évi bruttó 30-50 ezer eurós (7,6-12,7 millió forint) fizetéssel csalogatják a pályakezdőket - Magyarországon a fiatal, de minimum három éves gyakorlattal rendelkező elektromérnökök ennek harmadát-negyedét kereshetik meg.

Egyre nagyobb hiány van a képzett szakemberekből Nagy-Britanniában is. A növekvő munkaerőhiány miatt a cégek HR részlegei közt verseny alakult ki abban, hogy minél jobban eladják vállalatukat az állást keresőknek. Egyre hatékonyabban kell meghirdetniük a pozíciókat, és egyre jobb feltételeket kell biztosítani a munkatársaknak, hogy a meglevő alkalmazottakat megtartsák, illetve új szakembereket szerezzenek.

A szigetországban elsősorban az orvoshiány jelent gondot, amelyet külföldi munkaerő bevonásával igyekeznek orvosolni, számolt be korábban a Világgazdaság. Nagy-Britanniában az ellátás színvonalának javítása érdekében nagyon komoly béreket kínálnak: egy-egy hétvégi ügyeletért akár kétezer fontot is fizetnek. A külföldi munkaerő súlyáról sokat elmond, hogy a szigetországban bejegyzett 212 ezer orvos közül mindössze 150 ezer brit születésű.

(MTI/Menedzsment Fórum)