TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A látszatintézkedések helyett a gazdaság versenyképességét valóban növelő döntések meghozatalát, az egészségügy és a közigazgatás átalakítását sürgetik a piaci szereplők. A költségvetési megszorítások rövid távon a kiadások emelkedéséhez vezetnek majd - hívták fel a figyelmet az mfor.hu Heti Hármas című sorozatában megkérdezett cégvezetők.

Az elmúlt hetek egyik vezető témája a szükségszerű költségvetési kiigazítások kérdése. A választások után az ország vezető közgazdászai az államháztartás, a közigazgatás és az egészségügy szférájában azonnali intézkedéseket sürgetnek. Ön szerint milyen kiadásokat csökkentsen az állam a versenyképesség javításának érdekében? Honnan lehetne új forrásokat szerezni, és melyek azok a területek, ahol azonnali lépések kellenének?

Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója:

- Gyors megtakarítási potenciálokat nem látok. Első körben a pénzügyi piacok bizalmát megtartó döntések meghozatalát, a helyes tendenciák beindítását tartanám fontosnak. Az átfogóbb reformok - mint például az egészségügy vagy a közigazgatás átalakítása - csak hosszú távon javítják az államháztartás egyenlegét. Az egyik legfontosabb feladat egy hatékonyabb adórendszer kidolgozása és az igazságosabb közteherviselés feltételeinek a megteremtése lenne.

Az elmúlt 3-5 évben egymást követték a látszatintézkedések, amelyek valójában nem segítenek a gazdaság problémáin. Ide sorolnám a luxusadót, az evát és az echót is. Az adóbefizetők több mint kétharmada minimálbér közeli fizetés után adózik, ami a valós kereseti körülményeknek egyáltalán nem felel meg.

Az államháztartásnak ma nincs olyan területe, ahol ne lenne szükség drasztikus reformokra. Az egészségügy átalakítása a legsürgetőbb, ezt a szolgáltatást igénybe vevők és a finanszírozók is tapasztalhatják. A gazdaság mostani, igen kedvezőtlen állapotához többek között a koncepció nélküli működés, a fedezet nélkül nyugdíjemelések és járulékcsökkentések vezettek.

Az összeomlás előtt álló egészségügyben sem a pénzhiány a fő probléma, hanem a rossz üzemeltetés, az alulfinanszírozottság és a pazarlás egyidejű jelenléte, és a félprivatizáltság. A kórházakban például a szükségesnél 40-60 százalékkal több a kapacitás, az elosztás azonban nem hatékony.


Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke:

- A gazdaság versenyképességének növelése érdekében elsősorban az államháztartást kell rendbe tenni, először rövidtávú intézkedésekkel, illetve a nagy elosztó rendszerek átalakításával.

Mindenek előtt az állami kiadások érezhető csökkentésére van szükség (parlamenti kiadások, minisztériumok száma és létszáma, párhuzamos és felesleges tevékenységek radikális felszámolása, a felesleges háttérintézmények megszüntetése). Ezzel egyidejűleg az önkormányzatok adminisztratív kiadásait is vissza kell fogni.

A gazdaság versenyképességét elősegíti az egyszerűbb szabályozás, az egycsatornás rendszer, a gyorsabb, hatékonyabb és transzparensebb pályáztatás, a korszerűbb közbeszerzési folyamatok. A bürokrácia megszüntetése, az elburjánzott intézmények felszámolása érezhető költségcsökkentést is jelent.

A gazdaság átmenetileg elfogadja a munkabérre jutó terhek szinten tartását azzal a feltétellel, hogy az állami/közigazgatási szférában dolgozók béremelését átmenetileg befagyasztják, és azt követően a növekedés alapja csak a hatékonyság növelése lehet. A stabilizálási időszakot követően (maximum 2 év) meg kell kezdeni a munkabérre rakodó terhek érezhető csökkenését.

Lőrincze Péter, a TriGranit alelnöke, a VOSZ ügyvezető elnökének tanácsadója:

- Felmerül a kérdés, hogy szükség van-e 50-60 olyan országos hatáskörű szervezetre, amelyek - nevük alapján - egymáshoz közel álló ügyekben járnak el. Jelenleg minden államigazgatási vezető mellett külön sajtós, tanácsadó és titkárságvezető dolgozik, ami szintén pazarlásnak tekinthető. Az elsők között például a miniszteri irodák létszámát kellene górcső alá venni. Az állam hitelességét erősítené, ha a megszorító intézkedéseket elsőként magával szemben érvényesítené.

A belföldi és a külföldi közvélemény, a magyar gazdaság és a tudományos élet is megtakarításokat vár. De nyilvánvaló, hogy csupán költségcsökkentő lépésekkel 2006-ban a problémát nem lehet megoldani. A megszorítások hatása nem gyors és nem automatikus, természeténél fogva a későbbiekben érvényesül, így első lépésben a kiadások megugrása várható, gondoljunk csak a végkielégitésekre. Az áfa 15 százalékról 20 százalékra történő emelése valószínűleg a legkézenfekvőbb lépés. Azt reméljük, hogy a terhek emelése nem fogja tartósan sújtani a vállalkozói világot, és nem rontja majd a versenyképességet.

Magyarországon az egyik legjelentősebb probléma, hogy a foglalkoztatás színvonala 5-6 százalékponttal el van maradva az EU-hoz képest, illetve hátrányban vagyunk a termelékenységi tényezők tekintetében is. A megfelelő válasz erre az élő munkát sújtó közterhek csökkentése, a távmunka és a részmunkaidő szélesebb körben való elterjesztése lehet. Ugyanakkor fontos lenne a magyar mezőgazdaság versenyképességének a növelése is. Ez a kérdés a választási kampányban a súlyánál lényegesen mérsékeltebb szerepet kapott.

Menedzsment Fórum

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.