A német SAP vállalatirányítási rendszer rendelte azt a tanulmányt, mely az uniós országok internetelterjedtségével és a használat terén megfogalmazott célok megvalósításával foglalkozik. A tanulmányból kiderül, hogy e téren van még mit behozniuk az újonnan csatlakozóknak. Az összehasonlítási kritériumok között szerepelt a világháló elterjedtsége mellett az informatikai struktúra biztonsága és a szélessávú elérések aránya is. Ezek alapján négy csoportra osztották a vizsgált országokat.
Az élvonalban kizárólag észak- és nyugat-európai országok találhatók. A májusi csatlakozók közül Észtország érte el a legjobb eredményt, amit nem sokkal lemaradva Szlovénia és Ciprus követ.
Magyarország a középmezőnyben található, megelőzve Lengyelországot és Szlovákiát is. Számos új tagállamnak - köztük Litvániának és Lettországnak - jelentős beruházásokat kell végrehajtania, ha be akarja hozni lemaradását.
A tanulmány készítői szerint a leggazdaságosabb megoldás az lenne, ha már létező vezetékes hálózatokat alakítanának át az igényeknek megfelelően. A megvalósításhoz szükséges beruházásokat azonban csak részben lehet magántőkéből fedezni. Ugyancsak problémát jelent a távközlési piac túlszabályozottsága, ami versenykorlátozó hatása mellett a beruházásokat is késlelteti - írja a Világgazdaság.
Komoly lemaradás internetelterjedtségben az újonnan csatlakozóknál
Az új tagállamok többségében jóval az uniós átlag alatt marad az internetelterjedtség és használat, derül ki egy nemrégiben készült tanulmányból.
