Az üvegházhatású gázkibocsátás uniós szinten 20 százalékos csökkentését részletező javaslatcsomag nemcsak az éghajlatváltozás elleni harcban ígérkezik eredményesnek, hanem a gazdaságra is jótékony hatással lehet - mondta Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter az MTI-nek. Szerinte a javaslat ösztönzést jelent a technikai innováció felgyorsítására, a környezetbarát energiaforrások terjedését is segítheti - mutatott rá a miniszter.
Feiler József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője beszámolt arról, hogy a több száz oldalas dokumentum összességében látszólag enyhe követelményeket támaszt Magyarországgal szemben. Ugyanakkor a részletekből kiderül, hogy Brüsszel egyes gazdasági szektorokat jobban sújtana, az ennek kivitelezését segítő környezetvédelmi támogatások mértéke pedig alacsony.
Túlteljesítünk
A szerdán nyilvánosságra hozott javaslat rendelkezései alapján kiszámítható, hogy Magyarországon 18 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázkibocsátást 2020-ig az 1990 előtti bázisidőszakhoz képest. Magyarország jelenleg mintegy 30 százalékkal van az emissziós bázisszint alatt. Az ország egy - még ha a kibocsátások enyhén nőnek is - a jelenleg hatályos nemzetközi klímavédelmi vállalásait, azaz a Kiotói jegyzőkönyvben 2012-ig vállalt 6 százalékos csökkentési céljait várhatóan több mint négyszeresen túlteljesíti - jelezte az osztályvezető.
Ugyanakkor a javaslat mínusz 18 százalékos célszámát úgy kell teljesíteni, hogy az ország legkevésbé klímabarát ipari létesítményeinek 21 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásukat 2005-höz képest 2020-ig, márpedig ez csak jelentős gazdasági terhek vállalása esetén érhető el. Magyarország éppen ezért kezdeményezi a bizottságnál, hogy a klímavédelmi erőfeszítések megfelelő megosztását kapcsolja össze az új tagállamok felzárkózását segítő európai uniós támogatások növelésével.
Az Európai Bizottság a támogatás menetét úgy képzeli el, hogy az érintett ipari szereplőkre ma is érvényes uniós emisszió-kereskedelmi rendszerben a kvótákat nem ingyen osztják ki, hanem egy részüket aukción értékesítik, és az abból származó bevétel 10 százalékát odaadnák a tagországoknak.
Emelni kellene a támogatást
Fodor Gábor elmondta: a kormányon keresztül azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak, hogy e szolidaritási alapból 50 százalék legyen a visszaosztott pénz, amelyet csak klímavédelmet szolgáló beruházásokra lehet költeni. Azonban ez sem elegendő, ezen kívül a miniszter azt is el kívánja érni, hogy további támogatások legyenek hozzáférhetőek a gazdasági kohézió erősítése jegyében.
Feiler József elmondta azt is: Brüsszel a mínusz 18 százalékos csökkentési célt úgy számolta ki, hogy annak teljesüléséhez egyes ágazatoknál megengedi a kibocsátások emelkedését. Például a mezőgazdaságban, közlekedésben akár 10 százalékos emelkedés következhet be 2020-ig. Ekkora emelkedés valószínűleg nem valósul meg, már csak a különböző energiahatékonysági és egyéb előírások miatt sem - tette hozzá.
Fodor Gábor kitért arra, hogy a megújuló erőforrások részarányának 13 százalékra tervezett emelését jó lenne túlteljesíteni 2020-ig. Ma az alternatív energiaforrásokkal megtermelt energia 4,5 százalékát adja a teljes energiafogyasztásnak, ez a kormány megújuló energia stratégiájának tervezetében 16 százalékra nő 2020-ig. Ha sikerülne az energiahatékonyság javításával a teljes energiafogyasztásból addigra lefaragni, akkor a megújuló energia részaránya még kedvezőbb lehetne - jegyezte meg a miniszter.
