A Munkaerőpiaci Tükör című kiadvány ismertetésén elhangzott, hogy a mostani sorrendben a harmadik évkönyv, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutató Központja és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány jelentetett meg.
Mint Koltai Jenő, az Akadémia kutató központjának igazgatója elmondta, nem az intézetek félhomályában dolgozó kutatók fejtöréseit foglalták kötetbe, hanem a gyakorlati munkaerő-piaci kutatások eredményeit, közérthető módon. A kiadványban lapozgatva találkozhatunk a 2001-es munkaerőpiac helyzetét bemutató elemzéssel. Eszerint - bár a munkanélküliség tovább csökkent - a foglalkoztatottak száma alig nőtt, és egyre nagyobb a gazdaságilag inaktívak, vagyis nem foglalkoztatottak és munkát sem keresők aránya. 2002. január elsején a munkaképes lakosság 62,5 százaléka dolgozott, míg az Európai Unióban csaknem 64 százalékos az átlag. Az Unióban például a férfiak csaknem háromnegyede, Magyarországon kevesebb, mint kétharmada dolgozott.
Nálunk a keresők legtöbbjét a szolgáltatóiparban foglalkoztatták, tovább csökkent ugyanakkor a mezőgazdaságban, nőtt viszont az iparban dolgozók aránya. A keresők 60 százaléka fizikai, 40 százaléka szellemi munkát végzett. A munkanélküliségi adatok kapcsán a kötetből kiolvasható: a munkát keresők regisztrált létszáma 230 ezer volt 2001-ben, a tartósan munkanélküliek létszámát azonban 4-500 ezer közé teszik.
A Munkaerő-piaci tükör legfrissebb évkönyvéből egyébiránt az is kiderül, évente mintegy 200 ezer új munkahely jön létre Magyarországon, ugyanakkor alig 5 százalékkal kevesebb az egy-egy évben megszűnő munkahelyek száma. Vagyis minimális mértékben, de növekszik a foglalkoztatottság.
Lassan nő a foglalkoztatottság
Majdnem félmillió ember tartósan munka nélkül él Magyarországon, de vannak azért ennél biztatóbb adatok is.
