Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év.
Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat.
Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: "szép számaink lesznek". Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek - közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.
Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - tájékozatott. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható.
Az orosz fővárosban magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről pedig Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energiai megállapodásról szóló egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.
Lázár János a budapesti tájékoztatón jelezte, a magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.
A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.
Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország "nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak" - tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz.
Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra. Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.
A kormány mindezt figyelembe véve írta alá Oroszországgal a nukleáris energetikai megállapodást - közölte Lázár János, aki többször is kiemelte: a bővítéssel nő Magyarország energiabiztonsága, energiafüggetlensége.
Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót.
Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja".
Kérdésre azt is elárulta, hogy az erőműbővítés ügyét nem kötötték össze más üzletekkel, például a gázszállítási szerződéssel, ez fel sem merült a tárgyalásokon. Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint "egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek".
MTI
